Újabb malőr és botrányszerű helyzet alakult ki az AJT-nél. A szervezet vezetője Antall Péter a miniszterelnök fia ( egyik ) ugyanis nem kapott állandó belépőt az Európai Parlamentbe. Mindez pedig azért is érdekes, hiába kérvényezte – tudta meg lapunk az EP sajtóosztályától. Ez már csak azért is pikáns, mert az Antall József Tudásközpont megalakulását a néhai miniszterelnök özvegye, Antall Józsefné 2009-ben éppen az Európai Parlament Antall épületszárnyának avatásán jelentette be. Az Európai Parlament sajtóosztálya közölte, hogy Antall Péter kérvényezett akkreditációt az EP-be, viszont nem nyújtotta be az ehhez szükséges dokumentumokat. Arra kérték ezért az AJT az EP illetékesei, hogy pótolja egy hónapon belül, de mivel nem tette, eredeti kérvényét a határidő leteltével visszautasították. Bár adatvédelmi okokból arra nem válaszolt a brüsszeli szerv, hogy milyen konkrét dokumentum hiányzott Antall Péter esetében, az egyik lehetséges ok, hogy az AJTK vezetője az EP-nek eddig nem tudta igazolni az alapítvánnyal fennálló kapcsolatát. Egy alapítványt például a kuratórium, illetve annak tagjai képviselhetnek, ám az Antall József Tudásközpont esetében a néhai miniszterelnök fia nem tagja a kuratóriumnak, ellentétben például Gulyás Gergely Fidesz-alelnökkel vagy Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel. Az akkreditáció feltételeiről szóló általános tájékoztatás szerint a kérvényezőnek be kell nyújtania egy, a kérelmet indokló levelet, munkaviszony-igazolást, önfoglalkoztató személyek esetén eskü alatt tett nyilatkozatot vagy egy szakmai szervezetben való tagságot igazoló okiratot, illetve a nyilvántartásba való bejegyzést igazoló okiratot. Szükség van ezenkívül a szervezet létesítő okiratára vagy bármely más, a szervezet jogállását tükröző hivatalos okiratra. Az EP sajtóosztálya jelezte a Magyar Nemzet kérdésére azt is, hogy mivel maga az Antall József Tudásközpont már bekerült az úgynevezett átláthatósági nyilvántartásba, így Antall Péter bármikor kérelmezheti újra az akkreditációt a szervezet nevében. Ez utóbbi válasz arra enged következtetni, hogy eddig ilyesmi még nem történt meg. Hozzátették azt is, hogy jelenleg az AJTK három munkatársának is van EP-akkreditációja. Nem mentek be érte a kinn lévő munkatársak – ezzel magyarázta a Magyar Nemzetnek akkreditációja hiányát Antall Péter. Arra a kérdésre, hogy kérvényezi-e újra az akkreditációt, azzal válaszolt, hogy „biztosan”, a hónap végén pedig Brüsszelbe megy, és akkor utánanéz a kérdésnek. Antall Péter a Magyar Nemzetnek nem akart interjút adni. A hírek szerint az évente csaknem 600 millió forint közpénzből (a Miniszterelnökség támogatja őket) gazdálkodó AJTK az év elején az olimpia elleni akció miatt került a hírekbe és reflektorfénybe. Elbocsátották ugyanis – átszervezésre hivatkozva – az egyik irodavezetőt, aki kiállt egy, az olimpia elleni kezdeményezést lájkoló fiatalabb kollégája mellett. Az eset azért volt érdekes, mert nem sokkal korábban Antall Péter a Facebookon egy zárt csoportban azt írta az AJTK munkavállalóinak: „Felhívom a figyelmeteket arra, hogy a finanszírozásunk az ME-ből jön (Miniszterelnökség). Nem szeretnék a munkatársaktól olyan posztokat, like-ot, amely az olimpiát támadja.” Majd hozzátette: mindenkinek lehet véleménye, de arra kérte a dolgozókat, ezt ne nyilvánosan fejtsék ki, mert árthatnak vele az intézménynek. „Aki önállósodni akar politikailag, exponálja magát más irányokban, annak azt üzenem, hogy nem kötelező itt dolgozni […] Mi nem állunk be a napi belpolitikai vitákba” – tette hozzá. Tegnap beszámoltunk róla, hogy az elbocsátott irodavezetőnek, Szert Boglárkának a Momentum Mozgalom segít majd anyagilag a munkaügyi perben. A volt irodavezető azért perelte be az Antall József Tudásközpontot, mert úgy véli, megtorlásként küldték el. (Az első tárgyalási napot már ki is tűzték április 25-re.) A Momentum jelezte, hogy – pervesztés esetén – 800 ezer forintig átvállalja az eljárás költségeit. A nemrég párttá alakult szervezet elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarországon 2017-ben diszkrimináció érjen bárkit a munkahelyén politikai véleménye miatt. Az ügyben a végsőkig el kell menni. Szimbolikus ügyről, a véleménynyilvánítás szabadságáról van szó. Nem félemlíthetnek meg senkit, nem élhetünk újra a kommunizmusban”– írták. Antall Péter korábban azzal érvelt, hogy az elbocsátás valójában nem is megtorlás volt, és az irodavezetőt már tavaly novemberben el akarta bocsátani, de tekintettel a karácsonyra, ezt 2017-re halasztotta.