Az Ab honlapján szerdán megjelent határozat szerint a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság tanácsa a kezdeményezéssel egyidejűleg a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. által indított per tárgyalását felfüggesztette. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezések az alaptörvénybe ütköznek, ugyanis nem kormányrendeletben, hanem sarkalatos törvényben kellett volna meghatározni a termőföld tulajdonjogának megszerzésével és hasznosításával kapcsolatos követelményrendszert. Az Alkotmánybíróság azonban nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezést. Az Ab határozata szerint az indítvány mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítására vonatkozik, amit bírói kezdeményezésben nem lehet indítványozni. A testület megállapította: az indítvány nem tartalmaz olyan alkotmányjogi érvelést, amely szükségessé tenné, hogy az Alkotmánybíróság hivatalból vizsgálja a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet. A határozathoz Pokol Béla és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt csatoltak. Az ügy előzményeként 2015. június 17-én, a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, jogerősen érvénytelenné nyilvánította a magyar állam és a Mezővidék Bt. közötti földhaszonbérleti szerződést, helyt adva a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. keresetének. A kft. további három kereseténél új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a törvényszék. A pert a központ indította a magyar állam, a Mezővidék Bt. és Nemzeti Földalapkezelő (NFA) ellen, kereseteiben az egész pályázati eljárás érvénytelenítését kérte, mert vitatták a kishantosi földekre kiírt pályázatokat, azok bírálatát, és azt a szerződést, amelyet olyan pályázó nyert, aki szerintük nem felelt meg a pályázati feltételeknek. A törvényszék egyúttal hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a felperes további kereseteinél is. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet nem merítette ki a kereseti kérelmeket, egy esetben pedig a bíróság túlterjeszkedett, mert elbírált egy olyan kérelmet, amit a felperes már nem tartott fenn. A Kúria 2016. április 12-én kihirdetett határozatában megállapította, hogy érvénytelen a magyar állam és a Mező Vidék Bt. közötti termőföld-haszonbérleti szerződés, ezzel helybenhagyta a másodfokú bíróság tavalyi döntését. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) szerint azonban az ítélet semmilyen jogot nem ad az érintett földrészlet használatára a Kishantosi Kft. számára. A Greenpeace Magyarország közleménye szerint segítségével az Európai Bírósághoz fordul a kishantosi biogazdaság, mert nem értenek egyet az Alkotmánybíróság döntésével. A közleményben arra is felhívták a figyelmet, hogy az Ab elutasító határozatának megfogalmazásakor nem volt egységes, az öttagú tanácsából két alkotmánybíró is ellenvéleményt fogalmazott meg a döntéssel kapcsolatban. A zöldszervezet továbbra is osztja a Fővárosi Törvényszék korábbi véleményét, amely szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetre (NFA) vonatkozó NFA-törvény és az állami földek hasznosításáról szóló kormányrendelet egyes részei az alaptörvénybe és az ENSZ korrupció elleni egyezményébe ütköznek. A Greenpeace Magyarország közleménye szerint a kormány intézkedései veszélyeztetik a magyar vidék jövőjét, az NFA földbérleti, illetve földprivatizációs eljárása, döntései elherdálják az állami földeket, és ellehetetlenítik a kis- és családi gazdálkodókat. Ángyán József 2016 áprilisában közzétett jelentése is ezt támasztja alá, Fejér megyében az elárverezett földek területeinek csak 20 százalékát nyerték helyiek –közölte a zöldszervezet.