Úgy látszik, a gasztronómia iránti érdeklődés nem lanyhult az elmúlt években és mind a külföldi turisták, mind a hazai lakosság egyre több pénzt hagy az éttermekben és az egyéb vendéglátó-ipari egységekben. A szektor összárbevétele 2015-ben 387 milliárd forintról 457 milliárd forintra emelkedett. Ilyen mértékű növekedésre nem volt példa az elmúlt években. Ugyanakkor még mindig a vendéglátás számít az egyik legkockázatosabb szolgáltatási ágnak, amit a veszteséges vállalkozások magas aránya is jól mutat. 2013-ban a veszteséges cégek aránya a szektoron belül 35,9%-on állt, 2014-ben 33,1%-on és 2015-re lecsökkent 31,6 %-ra, ezt a kedvező tendenciát azonban árnyalja, hogy időközben 2013–2015 viszonylatában 143 darab céggel kevesebb működik a szektorban. Az idei évben pedig tovább csökkent a piaci szereplők száma, jelenleg 16 839 darab ilyen vállalkozás van Magyarországon. Hasonlóan a hazai céges struktúra egészéhez, az éttermi vendéglátás területén is nyomasztó a főváros túlsúlya. Jelenleg a működő cégek 39,6%-a Budapesten végzi tevékenyégét, viszont a veszteséges cégek aránya esetükben az országos átlagnál némileg kedvezőbb ,26,5%-os. Ennek oka elsősorban az, hogy a budapesti vendéglátóhelyek kevésbé kitettek a viszonylag rövid nyári szezon okozta hektikus forgalomnak, mint például a balatoni és más vidéki éttermek. Az ágazatot sújtó munkaerőhiány egyelőre nem látszik a hivatalos cégadatokban. Az érintett vállalkozások alkalmazotti létszáma 2013-ban 68 761 fő volt, ami 2015-re 75 191 főre emelkedett. Idén pedig 77 845 fő alkalmazottról számoltak be a vállalkozások. Valószínű azonban, hogy ennek oka az, hogy a fokozott munkaügyi ellenőrzéseknek köszönhetően sok vendéglátó cég bejelentette az eddig feketén foglalkoztatott munkavállalóit, és a munkaerő-elvándorlás is azok körében terjed el nagyobb számban, akiket eddig sem hivatalosan foglalkoztattak, hanem elsősorban nyáron, szezonális jelleggel feketén vállaltak konyhai kisegítői vagy felszolgálói munkát valamelyik étteremben vagy büfében. A szektor jövőbeli teljesítményét a turizmus fejlődése, a belső fogyasztás alakulása és a szektor munkaerő-problémájának lehetséges megoldása fogja meghatározni a következő években. A 2017-ben életbe lépő új cafeteria-szabályozás, a SZÉP kártyán belül vendéglátásra költhető összeg (150 000 Ft/év), rekreációs éves keretet (450 000 Ft/év) meghaladó részére eső, adóterhének 34,51%-ról 49,56%-ra emelésével biztosan nem fogja a keresletet bővíteni. Ugyanakkor amennyiben a jövőre prognosztizált reálkereset-növekedés tényleg megvalósul, akkor a 2017-es évet még jobb eredményekkel zárhatja majd az ágazat – zárta elemzését az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.