A program részeként még idén 20 kerület 62 utcájában több mint 1600 új fát ültet el a Főkert Nonprofit Zrt. A Városligeti fasorba 180 vadgesztenye fát ültetnek, míg az Andrássy út 29 új kőrissel, a Hungária körút X. kerületi szakasza 50 juharfával gazdagodik, de fapótlások lesznek a Nagy Lajos király útján, az újpesti Fóti úton és a ferihegyi gyorsforgalmi út mentén, valamint a Hűvösvölgyi úton is – fűzte hozzá Tarlós István a sajtótájékoztatón, amelyet Ligetvédők „Egyetlen fát sem kell kivágni ahhoz, hogy ültessünk tízezret! Ez még pótlásnak is kevés!” molinót tartó aktivistái bekiabálásokkal és dudálással zavartak meg. A kezdeményezéssel a főváros megakarja nyugtatni azokat a „jóhiszemű, félrevezetett embereket, akiket érzelmektől túlfűtött liberális körök hisztérikus megnyilvánulásokkal konsternálnak” – fogalmazott a főpolgármester, aki szerint politikai hátsó szándék meglétét sejtetik a Római parti és a Liget-projekthez kapcsolódó fakivágásokat övező tiltakozások. Hangsúlyozta azt is: Magyarországon kormányrendelet írja elő, hogy mikor szükséges életvédelmi szempontok miatt fakivágáshoz folyamodni, ettől eltérve Budapesten egyetlen fát sem vágtak még ki. – Eltökéltek vagyunk amellett, hogy a zöld területek aránya észszerűen, de egyértelműen növekedjen Budapesten – emelte ki Tarlós István. A Főkert Nonprofit Zrt. összesen 27 ezer fasori fát és 103 ezer parki fát tart számon Budapesten. A program ötletgazdája, Persányi Miklós, a Liget-projekt kert- és tájépítészeti beruházásaiért felelős kormánybiztosa úgy fogalmazott: fakivágás nélkül nem lehet sem parkot, sem fasort fenntartani. Jogszabály-módosítással el lehetne érni, hogy a Liget-projekt költségvetéséből a környező területek zöldítésére is lehessen pénzt fordítani – fűzte hozzá. Az eseményen Hassay Zsófia, Terézváros polgármestere elmondta, hogy csütörtökön a Városligeti fasorban több mint 150 új növendék fát ültetnek el. A program mellett a terézvárosi képviselő-testület pártállástól függetlenül egyhangúlag szavazott – jegyezte meg. A Városligetet már a 18. század végén felfedezte magának a városi polgárság, az akkor még Városerdőnek nevezett terület és a belváros között a Városligeti fasor teremtett közvetlen kapcsolatot – idézte fel Vattamány Zsolt erzsébetvárosi polgármester, aki szerint a fák nem csupán folytonosságot és állandóságot jelképeznek, hanem ráirányítják a figyelmet a közös felelősségre, amivel az utódaiknak tartozunk, azért, hogy a terület továbbra is a város szíve maradhasson.