J. Róbert pályafutását a 90-es évek elején kezdte egyszer szélhámosként, amikor is átvert komoly üzletembereket közel 600 millió forinttal, nagy pénz volt ez akkoriban. Aztán valahogy a KBI és a belügy úgy döntött, pár hétnyi fogva tartása után J. Róbertnek, hogy köztársasági elnöki kegyelemben részesítik, illetve mentesítik. Ezután a férfi eltűnt, de 2005-ben szintén színre lépett. A titkosszolgálatok által létrehozott Egymásért-Egy Másért Alapítvány mögé bújva. A cél jó és nemes volt. Megsegíteni a rászorulókat, és egyben a szolgálatok civil elismerését is kivívni, és akár egyéb más is. Azonban az alapítvány szellemi atyjának a halála után J. Róbert úgy vélte, övé a világ. Így lett a jónak induló alapítványból botrányos adócsalási eset, hiába, J. Róbert megérezte a pénz szagát. Így érthető az is, hogy J. Róbertet most azzal is vádolják, hogy kilóra vásárolta meg a Nemzetbiztonsági Hivatal volt vezetőit azért, hogy az ellene indított büntetőeljárásokat elsimítsák. J. Róbert azonban nem ússza meg az alapítványi balhét, hisz most épp azzal vádolják, hogy az alapítvány – amelynek megalapítását Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2006-ban elhunyt vezére kezdeményezte – egy export-import élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó és milliárdos forgalmakat bonyolító cég adófizetés nélkül hozott Ázsiából árut. Az élelmiszerek után, miután arra hivatkoztak, hogy adomány után nem fizettek se áfát, se semmit, de végül ezeket értékesítették a nagy áruházláncoknak. Így csaknem másfél milliárdnyi adót nem fizettek be az államkasszába. Emiatt ítélték el korábban az alapítvány elnökét, F. Sz. Lászlót, egykori nyomozót. Később feltáró vallomásokból kiderült, hogy az egykori közhasznú szervezet a Gyurcsány-kormány legmagasabb rangú titkosszolgáinak a kifizetőhelyeként működött évekig, de az alapítvány – szintén a titkosszolgálatoknál aktívan dolgozó –tisztségviselői sem jártak rosszul. Cserébe a hatóságok vezetői elsimították Jakubinyi büntetőügyeit. Szolgálataikért a vád szerint a volt főigazgató, Galambos Lajos mintegy 150 millió forintot, a cég műveleti osztályvezetője, Gyarmati György 100 milliót forintot, Simon Ibolya, a hivatal akkori jogásza pedig több hónapon keresztül havi 1-1,5 millió forintot kapott. Utóbbi személy már csak tanú abban az eljárásban, amelyben Jakubinyit és két NBH-s bűntársát folytatólagosan elkövetett hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség.