Legfőképp azért nem született súlyos ítélet az amúgy igen komoly, súlyos milliárdokat érintő büntetőügyben, mert a titkos információgyűjtés és a titkos adatgyűjtés során beszerzett bizonyítékok jelentős részét kirekesztette a bíróság a bizonyítékok közül. A vádlottak közül egyedül az elsőrendű vádlottra, a Budapest Airport Zrt. egykori jogi előadójára szabott ki 5 év letöltendő börtönbüntetést a törvényszék vesztegetés elfogadása miatt. A volt jogi igazgatót 2 év szabadságvesztéssel sújtották, amit öt év próbaidőre felfüggesztettek. A repülőtéri vesztegetés mellett más vádpontokat is tartalmazó ügyben a tizenhárom vádlott közül hatot felmentett a bíróság. A vesztegetés vádjában érintett hét ügyvéd közül mindössze háromnak a bűnösségét állapította meg a törvényszék. A bíróságon az ítélethirdetésen csak öt vádlott jelent meg. Ami érthető, hisz a terheltek lehet, hogy picit tartottak attól, hogy súlyos ítélet születik, és nem szerettek volna a börtön vendégei lenni ismételten egy napra sem. Az egyik vádpont szerint Sz. György, a BA Zrt. jogi előadója és közvetlen felettese, a másodrendű vádlott, R. V. Krisztina jogi igazgató 2007 végén, 2008 elején elhatározta, hogy a BA Zrt. által a jogi feladatok elvégzéséért kötött megbízási szerződések alapján ügyvédi irodáknak kifizetendő összegekből jogtalan előnyt kérnek. Ezért a jogi igazgató a jogi előadó közreműködésével olyan ügyvédi irodák megbízásáról döntött, amelyek tagjai hajlandóak voltak arra, hogy a megbízási díjként kifizetett összeg egy részét visszaadják. A vád szerint pontosan meg nem határozható összegre, de többnyire a megbízási díj 5-10 százalékára tartott igényt a két megvádolt BA-dolgozó, de emellett még gyakran az ügyvédi irodák által kiállítandó számlák végösszegét is megemelték a csúszópénz egy részével. A kenőpénzt Sz. György vette át az ügyvédektől, és egy részét továbbadta R. V. Krisztinának. Egy másik vádpont szerint Sz. György 2009 májusában már a BKV Zrt. jogi igazgatójaként elhatározta, hogy a szerződés-nyilvántartó rendszer beszerzésével kapcsolatban jogtalan előnyre fog szert tenni, és megállapodott F. Zsolttal, a közlekedési vállalat informatikai igazgatójával, hogy ha segíti a szerződés létrejöttét, fog kapni a csúszópénzből. Sz. György 2009 nyarán felvette a kapcsolatot egy kft. ügyvezetőjével, a szerződés-nyilvántartó rendszer megvalósítására irányuló vállalkozói szerződést 2009 augusztusában írták alá, a végleges vállalkozói díj 28 millió forint volt, amelyből Sz. György 11,8 millió forintra tartott igényt. A nyomozó hatóság a kenőpénz átadásakor érte tetten Sz. Györgyöt egy óbudai bevásárlóközpont mélygarázsában 2009. december 4-én. Ugyanaznap a rendőrség házkutatást tartott a BKV Akácfa utcai székházában az informatikai szerződés miatt. F. Zsolt informatikai igazgató ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki és február 3-án fogták el Szegeden. Sajtóhírek szerint Sz. György az eljárás során többek között azzal védekezett, hogy a parkolóban átvett 12 millió forint csak egy baráti kölcsön volt. A BA Zrt.-vel kapcsolatban több másik büntetőeljárás is indult, például azért, mert Sz. György és R. V. Krisztina jogtalan haszonszerzés céljából valótlan fuvaradatokkal, szerződésmódosításokkal megtévesztette a cég vezetését a repülőtéri taxis szállítási szerződéssel kapcsolatban 
2006 és 2010 között, így abban az időszakban a cégnek sok száz millió forintos kárt okoztak. (Fotó: MNO)