Vörös László perbeszédében azt mondta, az ügyben első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék megalapozott tényállás alapján, helyesen állapította meg az MNV Zrt. korábbi vezetőinek bűnösségét, amikor négy év, illetve három és fél év börtönbüntetést szabott ki rájuk.
 Hozzátette: ezek a büntetések azonban aránytalanul enyhék ahhoz, hogy másokat visszatartsanak hasonló bűncselekmények elkövetésétől A fellebbviteli ügyész ezért azt javasolta, az ítélőtábla a két vádlott szabadságvesztésének hosszát növelje a középmértékhez – hét és fél, illetve nyolc évhez – közelítő időtartamra. Mint ismeretes, az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli–magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség emiatt 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot. Vörös László hangsúlyozta, a telekcsere során Tátrai Miklós kizárólag a befektetői érdekeket tartotta szem előtt. A vádlott figyelmen kívül hagyta, hogy az állami vagyonelemek cseréje csak kivételes esetben – közérdekű célra hivatkozva – történhetett meg, minden más esetben a versenyeztetésen alapuló értékesítésre van szükség. Tisztában volt azzal, hogy a tervezett autópályához szükséges telkeket –amelyeket a beruházó a sukorói területért felkínált – az állam jóval kedvezőbb feltételekkel is megszerezhetné. Az ügyész hozzátette: a cserében érintett ingatlanok értékbecslését Császy Zsolt rendelte meg, és bár az adott időszakban egy hetet betegállományban töltött, azok tervezetét megkapta. A jelentős értékkülönbözet miatt azonban a felmérést készítő cég alkalmazottjainak valamelyikét a vádlott rávette azok átdolgozására, annak érdekében, hogy az ingatlanok között ne legyen 11 százaléknál nagyobb értékkülönbség, amely lehetetlenné tette volna a cserét. Kitért arra is, hogy az elsőfokú bíróság több esetben sem tartotta be az eljárásjogi szabályokat, számos olyan ügyészi észrevétel, indítvány volt, amelyre nem reagált a Szolnoki Törvényszék tanácsát vezető bíró. Ezek a hibák az első- és a másodrendű vádlott esetében kiküszöbölhetők a másodfokú eljárás során – tette hozzá. A vádhatóság álláspontja szerint a törvényszék által felmentett harmad- és negyedrendű vádlott – Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium korábbi szakállamtitkára és F. Zsolt értékbecslő – esetében azonban az elsőfokú ítéletet hatályon kívül kell helyezni, és új eljárás lefolytatására van szükség. A tárgyalás hétfőn az ügyvédi perbeszédekkel folytatódik.