Továbbra is az a fő nyom, hogy a rendőrséget támadta a mai napig ismeretlen Teréz körúti robbantó, akit vélhetően diverzáns akciókra is kiképeztek a nyomozók szerint. A katonai titkosszolgálat sorra veszi a speciálisan kiképzett, harci tapasztalatokkal rendelkező, ám leszerelt vagy elbocsátott katonákat. Volt légiósokat és zsoldosokat is elszámoltatnak. Mindezzel nincs is nagy probléma, azonban ott kell lebegnie mindenkinek a szeme előtt, hogy anno a 8 áldozatot követelő móri bankrablás is ebbe az irányba terelődött és végül is borította fel a sikeres nyomozást, és tévesztette meg teljesen az ügyészséget és a bíróságot is. Így lett először a vérengzéssel összefüggésbe hozva Horváth Szilárd és Farkas Róbert, akik közül az előbbi feladta magát a Kék-fény stábjának, s derült ki róla hamar, hogy Mórhoz semmi köze. Lehet, ha nem adja fel magát, simán lelövik, s ezt nem is titkolta a férfi, hogy ezért jelentkezett a tévéseknél. Sajnos a rendőrség akkori vezetése elzárkózott attól, hogy Horváthért menjenek a tévésekkel a megbeszélt találkozóra és megadásra. Majd ezután került a képbe a légiós vonallal Kaiser és csapata. Jogerősen el is ítélték, teljesen indokolatlanul és mondhatni törvénytelenül Kaiser Edét és légiós társát, annak ellenére, hogy sok-sok bizonyíték kétes volt, és ezt a tárgyalásokon is lehetett látni, és sajnos a mentő körülményeket, tényeket egyszerűen nem vette figyelembe az igazságszolgáltatás legfelsőbb fóruma sem. Hogy miért? Azt ma is homály fedi. Szerencse, hogy évek múlva meg lettek az igazi elkövetők. Azonban a magyar kriminalisztika súlyos hibáját épp a rendőrség fiaskója okozta, és bízunk benne, ez a körúti robbantásnál nem így lesz. Bár a móri fiaskóhoz köze lehetett a túlzó politikai megfelelési kényszernek is, de ez akkor sem ment fel senkit az alól, hogy ártatlan embereket ítéltettek el. Az Esti Újság szakértői szerint az elkövető feltehetőleg ázsiai származású lehet az arcvonalai alapján, már ami látszik belőle az eddigi fotók, felvételek alapján. A körúti robbantás miatt keresett férfi erősen sántít, amit vagy harcban, vagy robbantás közben szerezhetett. A rendőrség ezen nyomot egyelőre azonban nem vizsgálja. Pedig a csőbombából megmaradt  anyagmaradványok is azt bizonyítják, hogy Ázsiából való alapanyagokat hasznát a tettes. A magyarországi megoldatlan robbantásoknál használt bombák, szerkezetek többnyire szlovák alapanyagokból készültek. A tűzszerészek pedig azt is megállapították, hogy szinte valamennyi robbantásnál használt eszköz egy elven működött. Még a rettegett Aranykéz utcai merénylet is, amely miatt Josef Rohác el lett ítélve. Ha a mostani is ugyanazon az elven működött, akkor bizony jó eséllyel fellebbezhet majd Rohac, akit sok ügyben megpróbálnak összekötni, és egyben vádlott-társa is Portik Tamásnak nem egy büntetőügyben. Bár tegyük hozzá, hogy egyelőre az sem biztos teljes mértékben, hogy a fotókon mutatott személy robbantott volna. Az állam erőszakszervezete, a rendőrség volt a célpontja a Teréz körúti robbantónak a nyomozás jelenlegi állása szerint. Erről az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjai a testület tegnapi zárt ülése után beszéltek. Elmondták azt is, hogy az ügyben – eddig – semmilyen iszlamista terrorszál vagy ideológia nem vetődött fel. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke szerint valamennyi hatóság nagy erővel dolgozik, hogy azonosítsák az elkövetőt, és megelőzzenek egy újabb hasonló cselekményt. Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s elnöke pedig javasolta, hogy a jövőben költségvetési forrást különítsenek el a térfigyelő rendszerek korszerűsítésére, ami megkönnyíti a nyomozást a hasonló esetekben. A nyomozás fő iránya szerint a támadás mögött zavarkeltés éppúgy meghúzódhat, mint az állam elleni bosszú; az utóbbit személyes sértettség éppúgy motiválhatta, mint akár a harctéri depresszió, azaz a poszttraumatikus stressz-szindróma. Az első személyleírás szerint 20–25 éves, ám a másodjára közzétett felvételek alapján ennél idősebbnek, 30 év körülinek tűnő robbantó a biztonsági kamerák felvétele alapján pokolgépekhez értő szakember lehet, aki pontosan megtervezte a támadást. A férfi nagy valószínűséggel kiképzést kaphatott robbantástechnikából vagy tűzszerészetből. A végrehajtás menete, a nagy önuralom pedig arra utal, hogy korábban már robbantott, pontosan tudta, mire képes a pokolgépe, még az is elképzelhető, hogy bevetésen, harctéri körülmények között szerezte a gyakorlatot. Éppen ezért a százfős nyomozócsoport egyik egysége azokat is sorba veszi, akik kiképzett katonaként szolgáltak külföldön éles helyzetben, majd leszereltek, esetleg elbocsátották őket, például fegyelmi okokból. Azokat is feltérképezik, akik az egyenruhát levetve elszegődtek zsoldosnak. Az elemzéshez a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat segítségét fogják kérni. A Fideszhez közeli Magyar Idők értesülése szerint az egykor mélységi felderítőként szolgálók közül néhányan a nemzetközi piacon kamatoztatják speciális szakmai tudásukat. Róluk a katonai titkosszolgálatnak tudnia kell. Mint ahogy pontosan tudták, ki harcolt a leszerelt felderítők közül például a délszláv háborúban. Ugyancsak feltérképezik a harctéri körülmények között szolgált és az ott tapasztaltak miatt poszttraumatikus stressz-szindrómában szenvedőket. A Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai közben olyan személyeket vizsgálnak, akik speciális kiképzést kaptak, és vagy leszereltek, vagy megszöktek a Francia Idegenlégióból, illetve a nemzetközi szervezett bűnözés résztvevőivel tartanak kapcsolatot. Az ügyészségi nyomozók vezette csoport évtizedekre visszamenően bekérette a robbantásos ügyek aktáit, hogy összevessék azokat a mostani nyomozás eddigi eredményeivel. Így például a 2014-es Lehel utcai bankrobbantás aktáit éppúgy elemzik, mint a megoldott merényletek nyomozati iratait. Ez utóbbiak közül figyelemre méltó lehet a 11-es főúton autóbuszon robbantó diák ügye. Ugyancsak vizsgálják az 1998-ban történt politikai jellegű robbantásokat, így a pártirodák elleni csőbombás támadásokat vagy a választások előtt politikusokkal összefüggő merényleteket. Ez utóbbiak – a Fidesz Lendvai utcai székházánál, Szájer József lakásának ajtajánál, illetve a Torgyán József lakásának helyt adó társasház előtt – szintén csőbombával elkövetett támadások voltak. Az úgynevezett poroltós robbantó ügyét is elővették (a 90-es évek második felében Budapest belvárosában négy, kukába elrejtett, poroltóból készült pokolgép is robbant). A százfős nyomozócsoport gigászi munkát végez a fentieken túl is. Nem utolsósorban a kitűzött 10 millió forintos nyomravezetői díjnak is köszönhetően folyamatosan érkeznek az állampolgári bejelentések. A Központi Nyomozó Főügyészség közölte, ez idáig 430 bejelentés érkezett az ingyenesen hívható zöldszámra, és 30 kép- és videofelvételt töltöttek fel civilek az elkövető felkutatása céljából létrehozott internetes oldalra. Ide anonim módon is feltölthető információ. A bejelentések ellenőrzése és a felvételek elemzése – a rendőrséggel együttműködve – folyamatosan zajlik. Mindeközben a hatóságok és a titkosszolgálatok fokozták a nyomást az alvilág, illetve a feketegazdaság befolyásos szereplőin is. A tapasztalatok szerint az alvilág résztvevői előbb-utóbb fontos információkhoz juthatnak, amit megosztanak a hatóságokkal, és ami előreviszi a nyomozást. Kérdés persze, hogy a tanúk szerint hibátlan magyarsággal beszélő merénylő Magyarországon van-e még, vagy időközben külföldre távozott. (Csákány)