A jövőre hatályba lépő új vadászati törvény nagy érdeme a korrekt vadkárrendezés – állítja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke. A mezőgazdasági művelés alatt álló területeken ugyanis a vadak milliárdos károkat okoznak. Évtizedeken át vitáztak arról: mennyiben tartoznak ezt megfizetni a vadgazdálkodók, illetve hogy milyen kötelezettségek terhelik a földművelőket a megelőzésben . Az új törvény kidolgozásakor megállapodás jött létre a vadász- és az agrárkamara között. E szerint a vad hozzátartozik az erdőhöz-mezőhöz – akár vadászható, akár védett fajról van szó –, így egy bizonyos mértékig nem is beszélhetünk „károkozásról” a természetes élettevékenységével kapcsolatban. A jogszabály rendelkezik arról is, hogy a gazdálkodó köteles együttműködni a vadkár elhárításában, továbbá előírja, hogy a Földművelésügyi Minisztériumnak pontosan meg kell határoznia a vadkárbecslés szabályait, korábban ugyanis hivatalosan meghatározott módszertan hiányában nagy eltérések voltak egy-egy eset megítélésében. Az új törvény átrajzolta a vadászati térképet is: az országot természetföldrajzi szempontok szerint 52 tájegységre osztották, élükön egy-egy tájegységi fővadásszal, akiknek elsődleges feladatuk a szakmai munka koordinálása, a vadgazdálkodók segítése lesz. A tájegységek összesen 1455 vadgazdálkodási egységre tagolódnak, ezek vadásztársaságok kezelésében vannak. Semjén azt mondta, a 8,5 millió hektárnyi vadászterületnek mindössze 12 százaléka van állami tulajdonban. Az, hogy egy vadászati egységben ki gyakorolja a vadászati jogot, a területén osztozó földtulajdonosok döntésétől függ. A területkijelölések során csak 110 fellebbezés történt, ami jól mutatja, hogy jellemzően konszenzusra törekvő, egyeztetett, szakmai határozatok születtek. Jelenleg a vadászterületek mintegy egyharmadában döntöttek arról, hogy ott melyik vadásztársaság kapja meg a vadászati jogot. A területek haszonbérleti idejét a korábbi 10 évvel szemben az új vadászati törvény 20 évben határozta meg. Ezt egyszerre indokolta gazdasági megfontolásokkal és vadvédelmi szempontokkal, mert 10 éves ciklusokkal nem lehet felelősségteljesen gazdálkodni. A változtatással az idő előtti kilövéseket és a „vadirtásokat” akarják megelőzni, ami akkor fordult elő, amikor a korábban vadászatra jogosult szembesült azzal, hogy elveszítheti a területét. Ilyen a jövőben nem tűrhető el. Ha valakit „vadirtáson” kap a vadászati hatóság, annak büntetőjogi következményei lesznek – mondta Semjén miniszterelnök-helyettes. (Fotó: archív, forrás: MI)