Az MFB közleményében felidézi: a bank 2016 májusában döntött a hitelszerződések felmondásáról és a fennálló követelés szakmai befektető részére történő engedményezéséről. A hitelintézet szerint erre a lépésre azért volt szükség, mert a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 2009 óta egyetlen forintot sem törlesztett az MFB felé fennálló tartozásából. A Zsolnay és az MFB közötti hitelszerződések 1999-ben és 2002-ben születtek, ezeket több alkalommal módosították, ugyanakkor ezeknek sem az esedékes részleteit, sem a kamatait nem fizette meg 2009 óta a társaság. A kamatokkal növelt hitelösszeg májusban 411 millió forintot tett ki, ebből a lejárt tőketartozás 226 millió forint volt.  A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. az elmúlt évek során számos lehetőséggel élhetett, hogy rendezze tartozását, ezt azonban még részleteiben sem tette meg, annak ellenére, hogy ez ügyben számos egyeztetés zajlott a bank és az ügyfél képviselői között – írja az MFB. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra többségi tulajdonosa több mint 80 százalékos részesedéssel Bachar Najari Magyarországon élő, szír származású, svájci állampolgárságú üzletember, aki 2013-ban, pályázat útján vásárolt részesedést a társaságban. A kisebbségi tulajdonos 19 százalékkal a Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt., a maradékon kisrészvényesek osztoznak. Cséplő Petra, a gyár igazgatóságának elnöke és Bachar Najari felesége az MFB-hitellel kapcsolatban korábban azt mondta, olyan közjegyzői okiratba foglalt felmondás érkezett a banktól, amelyben sem a szerződésszám, sem az összeg nem stimmelt. A főrészvényes korábbi közlése szerint a hitel felmondása előtt 260 millió forintos vételi ajánlatot tettek az MFB-nek a korábbi tulajdonosok által felvett hitelekre. Az MFB a követelést – állításuk szerint az általuk ajánlottnál jóval alacsonyabb áron – a West Hungária Baunak (WHB) értékesítette, amely a Zsolnay felszámolását kezdeményezte. A Zsolnayt februárban Páva Zsolt pécsi polgármester kérésére stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodószervezetté nyilvánította a kormány. A polgármester ezt azzal indokolta, hogy a társaság évek óta jelentős tartozásokat halmozott fel pénzügyi szervezetekkel és közszolgáltatókkal szemben, és kétségessé vált, hogy fizetési kötelezettségeit rendezi tudja. A céghez június 17-én vagyonfelügyelőt rendelt ki a Zalaegerszegi Törvényszék. A pécsi közgyűlés májusban egy céget hozott létre azzal a céllal, hogy a Zsolnay – szerintük elkerülhetetlen – felszámolása esetén továbbvigyék a másfél évszázados gyár működését, a Kaposvári Törvényszék cégbírósága azonban első fokon elutasította a Ledina Kerámia Kft. (LK) bejegyzés iránti kérelmét, amely a Zsolnay több mint 170 alkalmazottjából június elején mintegy 130-at átszerződtetett. Bachar Najari szerdán bejelentette, hogy hétfőn saját vagyonából ügyvédi letétbe helyezett 400 millió forintot az MFB Zsolnayval szembeni követelésének fedezetéül, hogy a felszámolást megakadályozzák, bár jogosságát és összegét vitatják. Közölte továbbá, hogy ugyancsak saját vagyonából a június 27-i határidőre átutalta a Zsolnayt terhelő 91 millió forintos helyi építmény- és iparűzési adót, az összeget azonban nem könyvelték el a Zsolnay számlájára, mert a vagyonfelügyelő nem ellenjegyezte. A társaság igazgatósági elnökének szerdai közlése szerint a főrészvényes minden követelést kifizetett, azokat is, amelyeknek az esedékessége még nem járt le, továbbá a peresítetteket is. A Zsolnay érdekessége, hogy az MFB is épp akkor adta el szerencsétlen időpontban a cég tartozását, amikor már tudott volt, hogy Pécs polgármestere nem kedveli a cég szír tulajdonosát. S amikor már mindenki tudhatta , hogy a Zsolnay elvételéért komoly csaták indultak.