Juhászné Prágai Erika közölte, hogy a Szegedi Járásbíróságon a Röszke–Horgos közúti határátkelőnél szeptember 16-án történtek miatt feljelentést tett a határzár – tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett – tiltott átlépésének bűntette miatt indult ügy bírája. A bíró tolmácsként vagy fordítóként büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt, az elkövető kilétének felkutatása és büntetőeljárás lefolytatása érdekében tett feljelentést. A büntetőperben eljáró bíró felolvasta a hatodrendű vádlottnak a nyomozás során arabul, kézzel írt, magyar nyelvre lefordított vallomását. A vádlott jelezte, hogy nem azt olvasták fel, amit ő leírt. A bíróság ezért elrendelte a kézzel írt vallomás ismételt lefordítását. Ez alapján feltehető, hogy az eredeti fordítás olyan információkat is tartalmaz, amelyek nincsenek az arab nyelvű beadványban, máshol kihagy részleteket, emellett „hozzáköltést” is tartalmaz. A Szegedi Járásbíróság a feljelentést megküldte a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészségnek – áll a közleményben. Az Esti Újság április 18-ai írásában arról számolt be, hogy sajnos a magyarországi különleges nyelvek tolmácsainak többsége büntetett előéletű. Ráadásul a legtöbbnek még iskolai végzettsége sincsen arról, hogy tolmácsolhat. Azonban óránként a hétezer forintos tolmácsolási díj ezen személyeknek nagyon jó bevételt jelent. Értesüléseink szerint több olyan ritka nyelvek tolmácsát is alkalmaz a nyomozóhatóság Magyarországon, az ügyészséggel karöltve és így a bíróságok is, akik voltak már büntetve. Többnyire embercsempészés miatt kaptak letöltendő büntetést ezen tolmácsok közül jó páran, de van, aki súlyos testi sértés miatt, ez pedig aggályos, hisz épp embercsempészési ügyekben fordítanak főként. Ennél is nagyobb gondot okoz, hogy közülük sajnos alig van párnak hivatalos papírja arról, hogy tolmácsolhat. Azaz többségük még csak tanfolyamot, tolmácsiskolát sem végzett. Az Esti Újság úgy tudja, hogy ma Magyarországon nem igazán van bevett hivatalos gyakorlata a ritka nyelvek tolmácsainak az alkalmazására. Azaz nincs olyan hivatalos előírás, hogy csak az fordíthat afgán vagy pastu nyelven, akinek erről van iskolai papírja, azaz van végzettsége, szakképesítése. Ez pedig különös. Az is érdekes, hogy ezen fordítók legfőképp embercsempészési ügyekben segítik a hatóságok munkáját, azonban többüket elítéltek embercsempészés miatt, de akad, akit súlyos testi sértés miatt vontak felelősségre. Így pedig talán okkal feltételezhető, vagy legalábbis kifogásolható, hogy akkor az embercsempészekkel milyen kapcsolatot tart fenn vagy épp ismeri őket az adott tolmács? Nos, nehéz erre jó választ adni. Mindenesetre leszögezhetjük, hogy ez bizony így igen szerencsétlen egy dolog. Természetesen megkerestük a Fővárosi Törvényszéket, hogy a ritka nyelvek tolmácsait mi alapján foglalkoztatják, mit kérnek tölük, mi a bevett szokás. Nincsen különleges gyakorlat a ritka nyelvek esetében a tolmács kirendelésekor. Ez a kérdés jellemzően inkább a büntetőeljárásoknál merül fel gyakrabban. Itt általában a bíróság azt a tolmácsot rendeli ki, aki a nyomozás során már eljárt és a nyomozati iratok között megtalálható az elérhetősége, tekintettel arra, hogy ő már ismeri az ügyet. EU-s elfogatóparancs esetében általában az Interpol által már az ügyben foglalkoztatott tolmács szokott eljárni, akit szintén azért érdemes a továbbiakban is kirendelni, mert rövid idő áll rendelkezésre és ő már ismeri az adott ügyet. Olyan esetekben, ahol az ügy bírósági eljárást megelőző szakaszában részt vevő tolmács valamilyen okból nem rendelhető ki, nem érhető el, a bírák az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodát (OFFI) keresik meg tolmács kirendelése miatt. A polgári ügyekben sokkal ritkábban van szükség tolmácsra, különösen ilyen ritka anyanyelvűekre, de a polgári bírák is az OFFI-hoz fordulnak tolmács kirendelése érdekében. A tolmács a bíróság előtt a tolmácsigazolványával igazolja magát. Ha az idő rövidsége miatt egy ügyben eseti tolmácsként fordít valaki, akkor a nyelvtudását a nyelvvizsga-bizonyítványával is igazolhatja – írta dr. Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék illetékese. A Debreceni Törvényszék az ország más bíróságaihoz hasonlóan azokat a tolmácsokat alkalmazza eljárásai során, akik tevékenységükkel már évek-évtizedek óta segítik a bíróság munkáját. Az említett nyelvek esetében az az általános, hogy az adott országból származó tolmács vesz részt az eljárásban, aki tehát anyanyelvi szinten beszéli az adott nyelvet. Debrecenben a korábbi években a menekülttábor kapcsán számos ilyen eljárás folyt, így a tolmácsoknak volt lehetőségük aktívan részt venni a bírósági eljárásokban. Természetesen az eljárások érintettjei is véleményezhetik a tolmács nyelvtudását, és amennyiben probléma merül fel a kommunikációban, fordításban, akkor a tanú/vádlott jogának és a bíróság kötelességének megfelelően új tolmács bevonására kerülhet sor – közölte az Esti Újsággal Tatár Timea, a Debreceni Törvényszék szóvivője. Az Esti Újság beszélt több olyan személlyel is, aki értesüléseinket megerősítette. Azaz mások is tudnak arról, hogy kik szoktak és hogyan tolmácsolni mindenféle papír nélkül. – Hát érdekes a helyzet. Én úgy tudom, csak pár tolmácsnak van hivatalos papírja arról, hogy fordíthat afgán, dari vagy épp pastu nyelven, de őket nem nagyon hívják, mert állítólag drágák az államnak. Igen, én is tudok olyanról, aki volt már elítélve embercsempészet miatt, de ettől még embercsempészési ügyekben fordít, picit fura – nyilatkozta az Esti Újságnak Ahmed G. Ali.