A BÜK a közelmúltban tette közzé honlapján a bíróságtól kapott, a törvényszék által december 10-én hozott végzést, amely egyelőre nem jogerős, az ellen a kézhezvételtől számított 15 nap áll rendelkezésre fellebbezni. Az ügyben csütörtökön tárgyalt volna a törvényszék, de az időközben megszületett megszüntető végzés miatt a feleknek nem kell megjelenniük a bíróságon. A december 8-án kezdődött perben a minisztert képviselő Molnár Zoltán, a tárca közigazgatási államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a kamara felett törvényességi felügyeletet gyakorló Trócsányi László nem akar állást foglalni a legitimitás kérdésében, ezért fordult bírósághoz. Hangsúlyozta: alapvető érdek fűződik ahhoz, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara jogi szempontból megkérdőjelezhetetlen keretek között működjön. A kamara képviselője, Kovács Kázmér ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a bíróságnak meg kellene szüntetnie a pert, mivel ha a miniszter jogszabálysértőnek találja a működést, felszólítást kellett volna intéznie a BÜK-höz. Ez olyan feltétel, amelynek hiányában érdemi tárgyalásnak nincs helye – mondta. Az ügy előzménye, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a szeptember 24-én hozott jogerős ítéletében megsemmisítette a BÜK 2014-es választási eredményét, ezért a testület tisztségviselőinek választását meg kell ismételni. A közgyűlés összehívására az elnökség lenne jogosult, ám az ítélet egyik lehetséges értelmezése alapján a BÜK-nek jelenleg nincs elnöksége, ezért indítványozta a szakminiszter a bíróság intézkedését. A kamara tisztségviselői tekintetében a miniszter szerint kétfajta jogértelmezés mellett is komoly jogi érvek sorakoztathatóak fel. Az egyik szerint most nincs olyan szerve a BÜK-nek, amely összehívhatná a közgyűlést. A másik értelmezés szerint erre az egy ciklussal korábban, 2010-ben megválasztott tisztségviselők jogosultak, mert ők tekinthetők a legutóbbi legitim módon megválasztott kamarai vezetőknek. A BÜK honlapján közzétett közlemény szerint a per központi kérdése az, hogy olyan esetben, ha a választási eredményt kihirdető határozat érvénytelen, mi következik abból a szabályozásból, hogy a „tisztségviselő megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg”. Hozzátették: a miniszter álláspontja egyértelművé tette, hogy a pert azért indította meg, mert a felelős döntést az értelmezési vitában a bíróságnak kell meghoznia. A Fővárosi Törvényszék a 2015. december 10-én hozott végzésével a kérdést megválaszolta, a miniszter által indított pert megszüntette. A BÜK azt írta: a törvényszék a kamara álláspontjának adott helyt. A végzésből idézték: „a korábbi tisztségviselők megbízatása abban az esetben szűnik meg, amennyiben az új tisztségviselők megválasztása érvényesen megtörténik.” A bíróság az alperes álláspontját osztotta abból a szempontból, hogy a 2010-ben megválasztott tisztségviselők megbízatása a 2014-es választási eredmények jogerős megsemmisítése folytán nem tekinthető megszűntnek. A bíróság kimondta: olyan helyzet állt elő, mintha a 2014-es választások meg sem történtek volna, a 2010-ben megválasztott tisztségviselők megbízatása tehát jelenleg is fennáll. A BÜK a honlapján arra is rámutatott, hogy a kamara felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a 2014-es választói közgyűlés határozatait megsemmisítő ítéletek ügyében. Közlésük szerint a Kúria elnöke az ügy soron kívüli tárgyalását rendelte el, amelyben várhatóan 2016 februárjában határoznak. A kamara szerint mind a felülvizsgálati eljárás, mind a miniszter által indított per jogerős lezárása előkérdés, és mivel az esetleges újabb választást kiíró személye is bizonytalan, a jelenlegi függő jogi helyzetben a jogerős döntésig nincs mód a választások kiírására. Az Igazságügyi Minisztérium a törvényes határidőn belül, 2016. január 5-én benyújtotta a fellebbezést.