A magyar állam, illetve annak az egyik bankja, az Eximbank csak segít a jó elv és kormánybarát társaknak, úgy tűnik. Ezúttal mintegy 6,72 milliárd forint hitelt kap az Eximbanktól a TV2 megvásárlására Andy Vajna cége. Legalábbis erről írt a Válasz.hu. Andy Vajna már korábban 2,5 milliárd forintot át utalt a cégnek a saját pénzéből. Az Eximbank egyébként egy teljesen állami tulajdonú bank, amelyet azért hoztak létre, hogy segítse a magyar vállalatok exporttevékenységét. A bankot Szijjártó Péter felügyeli. A bank november 27-én kötötte a kölcsönszerződést Andy Vajna cégével. A Válasz.hu a cégbíróságra benyújtott dokumentumokból szúrta ki az egyezséget. Egy hete Szijjártó Péter külgazdasági miniszter kijelentette, hogy az Eximbank semmilyen médiavásárlást nem finanszírozott közpénzhez köthetően. Írásunkkal kapcsolatosan a Külgazdasági és Külügyminisztérium Sajtó Főosztálya szupergyorsasággal írt szerkesztőségünknek a TV2–Eximbank ügyletről, amelyet teljes terjedelmében természetesen közzéteszünk. Szijjártó Péter november 27-i sajtótájékoztatóján a témával kapcsolatban a következőket mondta el. Ezt figyelembe véve kérjük a leközölt cikk javítását. Én nagyon szívesen adok beszámolót mindaddig a pontig, amíg a jogszabályok megengedik. Össze is írtam, mit tudok erről az ügyről, különös tekintettel arra, hogy látom azt az amúgy rendkívül szimpatikus aggódást, amit a közpénzek felhasználása iránt néhány médium tanúsít, mert ha jól értem, itt a főhír az az volt, hogy közpénz is érintett az Eximbank által a TV2 tulajdonosváltásában. Nos, tényeket szeretnék csak elmondani, és igyekszem minden részletet elmondani Önöknek korrekten, nem tudom, hogy alapos és jogos-e az a várakozásom, hogy korrektül látom-e viszont mindezeket, de reméljük, a jelenlévők mintegy garanciát jelenthetnek erre, kár, hogy nem csak rajtuk múlik. Tehát, az Eximbank az egy bank, ugye, ez még viszonylag egyértelmű, mert a nevéből jól következik. Most ugye egy bank, az szigorú jogszabályok között végzi a munkáját. És ezek a szigorú jogszabályok vonatkoznak például azokra a döntésekre, hogy köt-e hitelszerződést valakivel vagy sem, meg ezek a szigorú jogszabályok vonatkoznak arra is, hogy mondjuk mit tehet nyilvánossá, mit kommunikálhat, meg mit nem. Ugye, itt jön be a banktitoknak a viszonylag szigorú jogszabályi kritériumrendszere. Aztán szigorú szabályozás vonatkozik arra is, hogy ki irányítja a bankot. Most ezt a bankot az igazgatóság irányítja, és az igazgatóság dönt arról, hogy kivel köt hitelszerződést, meg kivel nem. Világos jogszabályok alapján, amelyek között vannak tiszta jogi szabályok, meg banki, gazdasági jellegű jogszabályok. A miniszternek egy esetben van dolga: 20 milliárd fölötti hitelszerződések esetében alapítói döntést kell hozni. De én nem hoztam semmilyen médiavásárlással kapcsolatos alapítói döntést, tehát semmilyen 20 milliárd fölötti előterjesztés nem került ide elém, ami médiavásárlással lett volna kapcsolatos, a többi meg nem az én dolgom. A többi az az igazgatóság dolga, furcsa is lenne, hogyha politikus döntögetne napi szinten arról, hogy az Eximbank éppen milyen hitelt ad, vagy milyen hitelszerződést köt. Mert ezeket a hitelszerződéseket banki meg jogi szempontok szerint kell elbírálni, nem politikai szempontok szerint, pláne nem az alapján, mondjuk, hogy mit szól hozzá az ellenzék, vagy hogy mit szól hozzá adott esetben egy-egy médium. Na most, amit még nagyon fontosnak tartok leszögezni, és ezt még engedd meg, hogy elmondjam, és érteni fogod, hogy miért, mert ugye az is megjelent, hogy az Eximbank ugye külgazdasági hiteleket ad, mit keresne adott esetben egy médiavásárlásnál. De a helyzet az nem így néz ki. Az Eximbankot valóban alapításakor azért alapították, hogy külgazdasági tevékenységhez kapcsolódó hiteleket folyósítson, tehát exporthoz, importhoz, adott esetekben beruházásokhoz, de 2013-ban született egy törvény, ami 2014 január 1-jével lépett hatályba, tehát akkor még sehol sem voltam itt az Eximbank környékén, tehát 2014 január 1-jével életbe lépett egy módosítás az Exim-törvényre vonatkozólag, amely kimondta, hogy lehetősége van a külgazdasági típusú hitelek mellett az Eximbanknak magyarországi székhellyel rendelkező vállalatok számára hitelt nyújtani beruházásokhoz, illetve forgóeszköz-hiteleket is nyújthat. Tehát az Eximbanknak már kétféle portfoliója van törvényi erőnél fogva. A másik, amit szeretnék leszögezni, hogy az Eximbank állami szerepvállalás szempontjából, és itt van a lényeg a kérdésedre, csak kicsit hosszasan vezettem fel, állami szerepvállalás szempontjából két fajta hitelt adhat: adhat olyan hitelt, ahol érintett a közpénz. Ezt kamatkiegyenlítésnek hívják, mert ez azt jelenti, hogy kedvezményes kamatozású hitelt ad, ez a költségvetés számára, a kamatkiegyenlítés miatt, költséget jelent. Meg adhat olyan hitelt, ami teljesen piaci alapú, teljesen piaci árazású, és semmi köze nincsen semmiféle közpénzhez. Most amikor felmerültek ezek a kérdések a részletekről, én egy kérdést  fogalmaztam meg az Eximbank igazgatósága felé, de úgy, hogy ne sértsem meg a bank irányítására vonatkozó szabályokat, és ne is avatkozzak bele a bank működésébe. Én azt kérdeztem meg, hogy jött-e olyan hiteligénylés médiavásárlásra, ami érint közpénzt. Magyarul kedvezményes hitel vonatkozású. A válasz az volt, hogy nem. Hogy ezen túl piaci alapon, piaci árazással, milyen döntések születnek az Eximbankban, az meg nem az én dolgom –mondta Szijjártó Péter külgazdasági miniszter.