Másodfokokn folytatódik a hírhedt Questor per
Elkezdődött a Quaestor-ügy másodfokú tárgyalása, amelyben 32 ezer ügyfél futhat a pénze után, amely 100 milliárdra tehető. Tarsoly Csaba érdekes nem járult hozzá kép- és hangfelvétel készítéséhez bizonyosan szégyenlős lett de nem is vett részt személyesen, hanem Skypon jelentkezett be a bírósági tárgyalásra. A vádirat szerint 77 milliárdos kárt okozó Tarsoly elsőfokon 13 éve büntetést kapott. Kérdés ő és vádlott társai kapnak-e pár év kedvezményt.

Tarsoly Csabát, a csődbe ment Quaestor Csoport legfőbb tulajdonos-vezetőjét két évvel ezelőtt a bíróság elsőfokon 13 év fegyházbüntetésre ítélte.
Skypon jelentkezhetett be Tarsoly Csaba a Fővárosi Ítélőtábla ülésére, akit az ország eddigi legnagyobb, mintegy 77 milliárd forintos kárt okozó pénzügyi mutyija azaz csalása miatt ítélték el nem jogerősen két évvel ezelőtt 13 évre. Tarsoly Csaba fellebbezett az ítélet ellen ezért került az ügy másodfokra. Első fokon a vádlottakra összesen közel 60 év börtönt szabott ki a biróság és 247 millió forintnyi bűnügyi költséget is az elítélteknek kell megfizetniük.
Tarsolyt más ügyben is elítélték, a soltvadkerti takarékszövetkezet ügyében kapott 2 év börtön büntetést. Az eljárás elsőrendű vádlottját, Tarsoly Csaba 2026. május 7-én megkezdte kétéves jogerős szabadságvesztésének letöltését. Tarsolyt bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés, pénzmosás és vesztegetés miatt ítélték el, és feltételesen sem bocsátható szabadságra. Emellett 2 évre eltiltották a közügyektől és 8 évre a foglalkozásától. A vádirat szerint Tarsoly Csaba 2004 tavasza előtt megállapodott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet vezetőjével, hogy a Quaestor cégcsoporton keresztül a takarékszövetkezet vagyonából folyamatosan finanszírozza az elsőrendű vádlott fiának, a másodrendű vádlottnak a cégét, amit színlelt értékpapír-vásárlásokkal lepleztek. Cserébe a takarékszövetkezet vezetője azt vállalta, hogy a szövetkezet pénzéből időnként kisegíti a Quaestor Csoportot. Ezzel a vádlottak 2004 és 2010 között több mint 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a takarékszövetkezetnek, amelyből több mint 500 millió forint eredetét leplezték úgy, hogy fiktív jogcímmel átutalásokat hajtottak végre, és hozzányúltak a házipénztárhoz.
A most másodfokon induló Quaestor-ügy, az ország eddig feltárt legnagyobb pénzügyi csalása, amelynek a nyomozását 2015 márciusában rendelték el, miután a Quaestor Csoport öncsődöt jelentett. Ügyfeleik hiába próbálták kivenni a bennragadt pénzüket, a cég 210 milliárdnyi kötvényéből 150 milliárd forintnak az MNB szerint nem volt fedezete. De több minisztérium és önkormányzat érdekes módon megkapta a pénzét a csőd elött, akik itt fialtatták mesés hozamokkal a pénzüket. Ami a mai napig fura és érthetetlen. Tudják a Questor-ügyben is az történt mint a többi bórkeret cégnél, hogy mesés hozamokat fizettek évi 20-3 százalékot a kiemelt ügyfeleknek, előre. Persze arra egyik befektető sem gondolt, hogy ez egy piramis játék, de az volt, shortoltak a pénzükkel ugyanis. Ebbe bukott bele több brókerház is egyidőben, így a Questor is.
A vádiratban persze erről már nem sok szó esik. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint 1997-re a Tarsoly által irányított cégcsoport kötvényértékesítésből származó bevétele nem fedezte valamennyi esedékes kötelezettségét, és a csoporthoz tartozó befektetési szolgáltatónál 1,6 milliárd forintos hiány keletkezett. A működésének fenntartása érdekében Tarsoly utasítására Mayer Zsolt cégvezető megszervezte, hogy az ügyfelek tudta és beleegyezése nélkül értékesítsék a rájuk bízott állampapírokat és részvényeket, illetve felhasználják az ügyfelek pénzét. Az ügyleteket fiktív ügyfélszámlán rögzítették, miközben a befektetők továbbra is a saját megbízásaiknak megfelelő számlakivonatot kaptak, így abból nem értesülhettek vagyonuk elvonásáról vagy elherdálásáról. 2002 márciusától a befektetőknek már olyan vállalati kötvényeket is eladtak, amelyeket ténylegesen nem bocsátottak ki, a harmadrendű vádlott, Mayer pedig az értékesítettnél kevesebb kötvényt jelentett a pénzügyi felügyeletnek. 2002 első félévének végére csak az ügyfelek állampapírjaiból mintegy 8,2 milliárd forintnyi hiányzott. Az ügyfélvagyont eltulajdonító csoport 2007-től az elsőrendű vádlott vezetésével bűnszervezetként működött, a végrehajtást Mayer irányította. A kötvénykibocsátásra külön társaságot alapítottak, a 2008–2009-es kötvényprogramtól pedig az elsőrendű vádlott és a harmadrendű vádlott már előre elhatározta, hogy a ténylegesen kibocsátott kötvényeken felül fiktív kötvényeket is eladnak a hiány pótlására, a cégcsoport további működésének finanszírozására. Az időközben elhunyt hatodrendű vádlott felügyeletével a kilencedrendű vádlott olyan rendszert épített ki, amelyben egyes befektetőknek úgynevezett „opciós” szerződésekkel adtak el nem létező értékpapírokat. Az így beszedett pénz egy részéből a korábban lejárt szerződések jogosultjait fizették ki, egy másik részét a kilencedrendű vádlott átadta az elsőrendű vádlottnak, aki azt ismeretlen célra fordította.
Az elsőfokon kiszabott büntetések Tarsoly Csabát bűnszervezetben elkövetett csalásban, sikkasztásban, közokirat-hamisításban is bűnösnek találták, és 2024 szeptemberében első fokon 13 év fegyházra ítélték. Feleségét, Tarsolyné Rónaszéki Erikát, az ügy másodrendű vádlottját, felmentette a bíróság, ahogy Kárpáti Péter negyedrendű vádlottat is. A bíró a részletes indoklásban kitért rájuk, esetükben azt kellett vizsgálniuk, tudtak-e arról, hogy fiktív kötvényeket hoznak létre és értékesítenek a cégnél. A bíróság szerint bizonyítható, hogy nem tudtak erről, ezért mentették fel őket. Mayer Zsolt harmadrendű vádlottat sikkasztás, több rendbeli társtettesként bűnszervezetben elkövetett csalás, felbujtóként és bűnsegédként elkövetett csalás bűntette miatt 16 év szabadságvesztésre ítélték, véglegesen eltiltották a gazdasági társaság vezetésétől és tíz évre a közügyektől is. Mayer feltételesen sem bocsátható szabadságra. Az ötödrendű vádlottat számvitel rendjének megsértése miatt két év szabadságvesztésre ítélték, a hetedrendű vádlott bűnsegédként bűnszervezetben részben folytatólagosan elkövetett csalásért pedig 5 év 6 hónapot kapott. A további vádlottak közül a nyolcadrendűt számvitel rendjének megsértése miatt két évre ítélték, míg a kilencedik rendűre csalásért és sikkasztásért 5 évet, a tized rendűre ugyanezért hat évet, a tizenegyed rendűre pedig csalásért hat évet szabtak ki. Az ítéletek viszont nem voltak jogerősek, mivel az ügyészség súlyosbításért nyújtott be fellebbezést, Tarsoly Csaba és a nem felmentett vádlottak pedig szintén bejelentették, hogy fellebbezni fognak. Az ítélethirdetéskor a bíró megemlítette, a vádlottak olyanokról írtak egymásnak, hogy „évek óta a lejárati összegeknek csak a töredéke van meg”, vagy „az állandó fenyegetettség miatt idegileg kikészültek”, emiatt a „vádlottak padjára fognak kerülni”. Volt aki arról írt, hogy „több tízmilliárdot fognak rajtunk keresni”, és hogy „egyszerre legalább 3-4 bűncselekményt” követnek el, és legalább 12 évre fogják ítélni őket. A bírósági eljárás 2016 óta húzódik, a cég vagyonát az állam árverésre bocsátotta. Elvileg ebből kellett volna kárpótolni az ügy 32 ezer károsultját, akik a kárpótlás ellenére összességében százmilliárdnyi forintot vesztettek, miközben a felszámolása során Tiborcz István és körei jól jártak.
A brókercégek dominóját bukását a Buda-Cash Brókerház Zrt. és a DRB-bankcsoport kezdte, majd 2015. március 6-án a Hungária Értékpapír Zrt. működésének részleges felfüggesztésével folytatódott a csődhullám. Majd 2015. március 9-én a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett, majd március 10-én a Magyar Nemzeti Bank részlegesen felfüggesztette a QUAESTOR Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. engedélyét is.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium és a hozzá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) jelentős összeget tartott a Quaestornál, amelyet közvetlenül az öncsőd bejelentése előtt vettek ki a cégből. A kormányzati kommunikáció szerint ez Orbán Viktor miniszterelnök utasítására történt, aki a Buda-Cash-ügy után elrendelte a közpénzek kimentését a brókercégekből.
A Földművelésügyi Minisztérium azonban már súlyos százmilliókat bukott el. Bent ragadt a pénzük a brókercégeknél, nekik a Hungáriánál volt lekötve úgy tudjuk. A tárca akkori magyarázata szerint a miniszterelnöki utasítás eredetileg csak a Buda-Cashre vonatkozott, ezért nem vonták ki időben a forrásaikat a többi érintett szolgáltatótól.
A bukások mögött sokan belső politikai vitát vizionáltak és ne feledjük ekkoriban romlott meg Orbán Viktor és Simicskó Lajos közti barátság is.
( B.I., fotó: NSZO)
2026.11.17 12:10:22