Az államfő a törvény fő célkitűzéseivel egyetért, és nem vitatja, hogy a törvényben meghatározott politikai, illetve állami felső vezetői pozíciókat betöltő személyek kiemelt közéleti szerepe és felelőssége – az átláthatóság és a közvagyon védelmének szempontjaira is figyelemmel – indokolhatja azt, hogy e személyi kör és hozzátartozóik vagyongyarapodását a hatóságok kiemelt figyelemmel kövessék, ezzel kapcsolatban az adókötelezettségek teljesítését érintően felmerülő kockázatok azonosítását célzó elemzést végezzenek, valamint, hogy az esetlegesen feltárt súlyos visszaélésekről a társadalom tudomást szerezhessen.

A köztársasági elnök álláspontja szerint ugyanakkor a fenti célkitűzések keretein belül a törvény szövegében garantálni kellene azt, hogy a kiemelt hatósági figyelem ne vezethessen a politikusok – akár még a tisztségük megszűnését követő, hosszú éveken át fennálló – folyamatos kockázatelemzési eljárás alatt állásához, valamint ne feltételezzen eleve rosszhiszeműséget a törvény a politikusokról sem, hanem a többi adózóhoz hasonlóan biztosítson számukra is lehetőséget a kockázatként feltárt kisebb hibák, hiányosságok önellenőrzés vagy adategyeztetés keretében történő javítására. Hasonlóképpen biztosítékokra lenne szükség annak érdekében is, hogy a transzparencia ne jelenthessen egyet a politikusok – adott esetben utólagos jogkövető magatartását, illetve jogorvoslathoz való jogát figyelmen kívül hagyó – megbélyegzésével, továbbá az adóhatósági eljárások, illetve az adatszolgáltatási szabályok feleljenek meg az uniós jogból is következő adatvédelmi követelményeknek.

Az államfő a törvény címében is kiemelt célként megjelenő közbizalom helyreállításával ellentétes hatásúnak tartja a törvény azon rendelkezéseit, amelyeknek – mind a múltbeli, mind a jelenlegi, mind a jövőbeli – politikusokról eleve rosszhiszeműséget előfeltételező olvasata van.

A köztársasági elnöknek továbbá komoly adatvédelmi aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy a törvény – az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletében foglalt alapelvekkel is szembe menve – megfelelő cél, időkorlát, illetve törlési szabályok nélkül, az egyes konkrét személyekkel szemben folyó adóhatósági eljárásokhoz nyilvánvalóan nem szükséges módon, negyedévente egy statikus, tehát nem is naprakészen használható módon átadni rendeli az adóhatóság részére az ingatlan-nyilvántartásnak gyakorlatilag a teljes, mindenkire kiterjedő adatbázisát.

A köztársasági elnök arra kérte az Országgyűlést, hogy az észrevételeit szíveskedjen megfontolni, és a törvényt ezen észrevételek figyelembevételével fogadja el újból.

Az Országgyűlés november 3-án, a Tisza Párt szavazataival fogadta el a jogszabályt, amely alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megkezdheti a politikusok vagyonosodási vizsgálatát.

Magyar Péter kormányfő még szeptemberben jelentette be, hogy a kormány döntött a politikusok kötelező, akár húsz évre visszamenőleg is kiterjedő vagyonosodási vizsgálatáról. Az akkori tájékoztatás szerint az ellenőrzések célja annak megállapítása, hogy a politikusok vagyona összhangban áll-e az adózott jövedelmükkel és a vagyonnyilatkozatukkal. A következőképpen zajlanak. A hivatalban lévő politikusoknál a megbízatástól számított két év után kezdi meg az ellenőrzést az adóhatóság. A lemondó vagy lemondatott tisztviselők esetében harminc napon belül automatikusan elindul a procedúra. A NAV minden vagyonelemet feltár, ideértve az ingatlanokat, bankszámlákat, céges érdekeltségeket és biztosításokat, az ellenőrzés kiterjed a családtagok vagyonára és a teljes család életmódjára is. Amennyiben a vagyon és a jövedelem közötti eltérés adófizetési mulasztásra vagy illegális jövedelemre utal, tételes adóellenőrzés indul, bűncselekmény gyanúja esetén pedig a nyomozó hatóságok is bekapcsolódnak. Az adóhatóság havonta közzéteszi majd a vizsgálatok számát, és egy nyilvános listára is felkerülnek azoknak a politikusoknak a nevei, akiknél jogerősen legalább ötmillió forint adóhiányt állapítanak meg.

( G.M.)