Érdekes és egyben elgondolkodtató ítéletet kapott a Volánbusz egykori vezére. Egy 750 milliós hűtlen kezelési ügyet ugyanis 3 évvel megúszta az ex-vezérigazgató Fekete Antal. Nem mondjuk, hogy ez az ítélet mutyi gyanús, hisz van, aki ezért 9 évet kap, míg más felfüggesztett büntetéssel megússza. Az ítélet nem jogerős s a biróság jogerős ítéletig mindenkit megillet az ártatlanság vélelme.

Az azonban tény kérdése, hogy a 11 milliárdos korrupciós ügyben Seszták-Szívek-Jellinek hármas büntetőügyében Fekete úr neve sokat szerepel. Az Esti Újság úgy tudja, hogy a most elitélt volt vezérigazgató segítette a nyomozók és az ügyészek munkáját és, ha nem is miatta, de került előzetes letartóztatásba Seszták Miklós parlamenti képviselő, Szivek Norbert a Magyar Nemzeti VAgyonkezelő ex-vezére és Jellinek Dániel NER-es milliárdos üzletember, aki már otthonában raboskodik.

A Volánbusz ex-vezérének története 2012-ben kezdődött. Az Orbán-kormány regionális szinten szervezte újra a jellemzően helyközi buszközlekedést bonyolító Volán-társaságokat. Hat központot hoztak létre, az egyik a Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. (DAKK) volt, ami négy megyei szolgáltatót fogott össze: a Körös Volánt (Békés), a Tisza Volánt (Csongrád), valamint a területileg az ország legnagyobb megyéjét, Bács-Kiskunt kiszolgáló Bács, illetve Kunság Volánt. Mind a hat regionális központ gazdasági társaságként működött.

Fekete Antal 2013 augusztusában vette át a DAKK irányítását. Mivel a regionális közlekedési társaságok a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. alá tartoztak, Feketét az MNV akkori vezérigazgatója, Márton Péter nevezte ki. Mártont követte az MNV élén 2015-ben a jelenleg letartóztatásban lévő Szivek Norbert.

Fekete Antal a piacról érkezett, elegáns megfogalmazásban logisztikai cége volt. Kevésbé elegánsan fogalmazva fuvarozó volt egy érettségivel. De értette a csíziót. A DAKK 20 új autóbusz beszerzésére írt ki tendert. Verseny nem volt, egyetlen cég tett ajánlatot. A közbeszerzést ennek ellenére érvényesnek nyilvánították. Nem számított az sem, hogy a nyertes „új fiú” volt a bizniszben, buszok tartós bérbeadásával korábban nem foglalkozott, a járművek beszerzéséhez pedig nem volt elég tőkéje. Viszont a nyertes cég vezetője Fekete Antal barátja volt, ami elégnek bizonyult az üzletkötéshez.

A kieszelt konstrukció a következőképpen nézett ki: Fekete Antal cimborájának cége pénzügyi lízingbe vette a húsz buszt, majd felárral továbbadta a járműveket tartós bérletbe a DAKK-nak. A felár havi 10,8 millió forint volt. A 2026 márciusában hozott elsőfokú bírósági ítélet szerint, a DAKK még úgy is jobban járt volna, ha a húsz buszt hitelből vásárolja meg. A DAKK négy évig bérelte a buszokat, és bérleti díjként csaknem annyit kifizetett értük, mint amennyibe a járművek valójában kerültek. De ez sem volt elég. Pénzügyi lízing esetén a szerződés lejártával a jármű a lízingbe vevő tulajdonába kerül. Ez így van akkor is, ha magánemberként családi autót lízingelünk és akkor is, ha egy gazdasági társaság ugyanezt teszi buszokkal. Itt is ez történt, Fekete Antal cimborájának cége a pénzügyi lízing kifutásával tulajdonjogot szerzett a buszok fölött, amiket aztán eladott. Ha a buszokat a DAKK vette volna lízingbe, egyrészt beljebb lett volna minden hónapban közel 11 millió forinttal, másrészt a futamidő végén az állami társaság tulajdonába kerültek volna a járművek. De nem ez volt a cél.

A biróság első fokon Fekete Antalt, a cimboráját és azt a figurát, aki az államot megkárosító konstrukcióhoz a szükséges kezességvállalásokat „szállította”, hűtlen kezelés vádjában találta bűnösnek és kötelezte őket az általuk okozott kár – a jog nyelvén vagyoni hátrány – megtérítésére. Vagyis a nem jogerős ítélet szerint jönnek a magyar államnak cirka 745 millió forinttal. Mivel a vád hűtlen kezelés és nem vesztegetés, nem tudni, hogy a havi közel 11 millió forintos felárból Fekete Antalnak, illetve a kezességvállalásokat szállító bűntársnak és esetleg másoknak is csurrant-cseppent-e valami.


Érdekes szála ennek a bírósági ügynek, hogy az ex-Volánbuszos vezér igyekezett kibújni a fizetési kötelezettség alól. Fekete a családi házát és egy szintén az ő tulajdonában álló XII. kerületi villát megpróbált bizalmi vagyonkezelésbe adni úgy, hogy a két ingatlan azért családon belül maradjon. A bizalmi vagyonkezelő cég tulajdonosa Fekete édesanyja. Az ügylet célja egyértelműen vagyonkimentés volt a bíróság szerint, a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyont ugyanis jóval körülményesebb végrehajtás alá vonni. Feketének volt egy másik XII. kerületi lakóingatlana is, amit eladott egy magáncégnek. A vevő cég székhelye – nyilván merő puszta véletlenségből – ugyanott volt, ahol Szivek Norbert cégei. Az ingatlan adásvételének idején Szivek és Fekete olyan jóban voltak, hogy Feketét a Szivek házaspár - papíron legalábbis biztosan – befogadta a saját hivatalos lakcímére. Fekete Antal cimborája egy debrenecni lakásban lévő tulajdonrészét igyekezett kivonni a végrehajtás alól.

Szivek Norbertből Seszták Miklós akkori nemzeti fejlesztési miniszter csinált MNV-vezért 2015 februárjában. Szűk három hónappal később az MNV Zrt. igazgatósága Fekete Antal nevezte ki a Volánbusz Zrt. vezérigazgatójának úgy, hogy megtarthatta a DAKK-nál betöltött állását.

Úgy tűnik, hogy a Volánbusznál feltárt trükkök nem véletlenül hasonlítanak a DAKK-nál elkövetett pénzügyi államkasszát megkárosító ügyletre. Sokan úgy vélik, hogy Fekete Antalnak a DAKK-os tartós bérlet lehetett a pilotprojektje, a Volánbusznál aztán a gyanú szerint szintet léptek a bevatottak. De az is lehet, hogy a Volánbusznál lett megtanulva ez a NER-es okosság.

( Csákány Áron )