Nem számított rá de őrizetbe vették Sesztákot
Váratlan fordulat. Hiába ment önként be Seszták Miklós az ügyészségre, s bizakodott abban, hogy hazamehet titkon ez a terv dugába dőlt. Seszták nem számíthatott erre a gyors őrizetbe vételre és rabosításra, mert semmilyen táskát, csomagot, amiben váltás alsóneműje, fogkeféje lehetett volna, mert ilyet nem vitt magával. A Központi Nyomozó Főügyészségre őrizetbe vették Seszták Miklóst az Orbán kormány volt miniszterét jelenlegi parlamenti képviselőt.
A Központi Nyomozó Főügyészség miután megjelent a hatóság Üllői úti épületében Budapesten védőügyvédjével közösen Seszták Miklós országgyűlési képviselő, hogy vallomást tegyen az őt is érintő büntető ügyben, amely több mint 12 milliárd forintos vesztegetésről szól, őrizetbe vették az Orbán-kormány volt miniszterét.

Az őrizetbe vétel tényét dr.Papp Gábor megerősítette.

Seszták Miklós így a rácsok mögött várhatja, hogy az ügyészség eldöntse kezdeményezi-e az előzetes letartóztatását vagy sem. Persze ez sok mindentől függ. Egyrészt függ attól, hogy Seszták mit mond a gyanúsítotti vallomásában és mennyire segíti az ügyészek munkáját, esetleg tud-e terhelő vallomást tenni más fontos személyekre is. Vagy tud-e nagyobb bűnügyről beszélni mint az őt érintő 12 milliárdos vesztegetés.

Az tény kérdése, hogy Seszták az önkéntes megjelenésével nehéz helyzetbe hozta az ügyészséget és a bíróságot, hisz a szökés elrejtőzés veszélyére nehéz lesz hivatkozni. Persze ettől még feltétel adott lehet arra, hogy valamiféle kényszerintézkedést alkalmazzanak vele szemben.

Így már csak az a kérdés Hankó Balázs is önként bemegy a KNYF épületébe vagy megvárja, hogy jöjjenek érte.

Seszták Miklós őrizetbe vétele egy picit furának tűnt, az ügyészség ugyanis csak akkor szólhat hozzá, ha a Magyar Közlönyben is megjelent a mentelmi jogának felfüggesztése. Azonban miközben Seszták besétált a KNYF épületébe a Magyar Közlöny gyorsan és rohamtempóban meg is jelentette a parlament döntését.

A parlament oldalán elérhető életrajza szerint Seszták 1968-ban született és 1994-ben jogászként végzett az ELTE-n. 1996-tól ügyvédként dolgozott, emellett 1998 után a kisvárdai képviselő-testület tagja volt. A Fidesz–KDNP jelöltjeként 2010-ben választották meg először a kisvárdai egyéni választókerület parlamenti képviselőjévé, a körzetet aztán 2014-ben, 2018-ben és 2022-ben is magabiztosan nyerte, hogy aztán idén 6 százalékponttal kikapjon a tiszás Dicső Viktóriától. Seszták a mostani parlamentbe a Fidesz–KDNP listájáról ült be, és a KDNP frakciójának lett a tagja.

A Magyar Narancs egy 2017-es portréja szerint Seszták Kisvárdán négy testvér mellett nőtt fel, ahol édesapja görögkatolikus papként, édesanyja pedig védőnőként dolgozott. A lap szerint a jó kapcsolatokkal rendelkező család a városi elithez tartozott: egyik nagybátyja, Seszták László 1990 és 1994 között KDNP-s országgyűlési képviselő, másik nagybátyja, Seszták Imre pedig a rendszerváltás után sikeres vállalkozó volt.
A családján és egyetemi évfolyamtársain keresztül is jó kapcsolatokkal rendelkező Seszták 1998-ban függetlenként indult a parlamenti választáson, de kikapott az MSZP és a Fidesz jelöltjeitől. Abban az évben került be viszont a kisvárdai képviselő-testületbe, ahol 2014-ig kitartott. A Magyar Narancs portréja szerint hosszú időn keresztül építhette fideszes kapcsolatait, és ezeknek köszönhette, hogy 2010-ben végül ő lehetett a párt helyi jelöltje, amivel a parlamentbe jutott.

A 2010-es kormányváltás után a rendkívül kiterjedt felelősségi körökkel rendelkező Nemzeti Fejlesztési Minisztérium élére Orbán Viktor Németh Lászlónét nevezte ki, aki azonban 2014 után nem újrázhatott. Ennek sokak szerint az volt az oka, hogy Németh Lászlónét Simicska emberének tartották, Orbán pedig ekkoriban megpróbálta kizárni ezt a kört a kormányból. A helyére ezért Sesztákot nevezték ki, aki ezután több állami cég, például a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő éléről is leváltotta a Németh Lászlóné által kinevezett vezetőket.
Seszták első nagyobb ügye még 2013-ban, kinevezése előtt robbant ki, akkor az Átlátszó derítette ki, hogy egy szélessávú optikai hálózatok fejlesztésére kiírt pályázaton öt, kicsivel korábban alapított és ugyanarra a címre bejegyzett cég összesen 12,5 milliárd forintot nyert – a cégek pedig egy olyan csoporthoz tartoztak, amelynek Seszták felügyelőbizottsági tagja volt.

Kinevezése után nem sokkal, 2014-ben aztán a régi Index írta meg, hogy Seszták éveken keresztül részt vett olyan, jellemzően orosz és ukrán állampolgárok nevére és kisvárdai címekre bejegyzett cégek alapításában, amelyek nagy részét pár éven belül felszámolták. A több mint 700 cég jelentős része maga után tartozásokat hagyva szűnt meg.
Seszták Miklósnak a vagyonnyilatkozata szerint Budapesten kettő, Kisvárdán pedig három ingatlana van, tart 869 millió forintnyi állampapírt, 103 millió forintnyi befektetési jegyet és 32,7 millió forintnyi részvényt. Bankszámláján saját bevallása szerint 66 millió forint van, készpénzből pedig 20 millió forintnyit tart.

( Csákány Áron )
2026.09.28 12:20:11


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!