Sulyok Tamás köztársasági elnök bejelentette, hogy aláírta az Országgyűlés által most elfogadott Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely többek között Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetéséről is rendelkezik. A köztársasági elnöknek az elfogadott módosítás aláírására öt nap állt rendelkezésére, a határidő ma, szombaton jár le éjfélkor.

A köztársasági elnök közösségi oldalán videós üzenetében bejelentette, hogy aláírta az alaptörvény-módosítást. Súlyos Tamás súlyos mondatokat mondott bejelentésében.

Tisztelt Honfitársaim !A magyar csodálatos nép. Európa erős és nagyszerű nemzete. ez a nép számos nehézségen esett árát, de minden küzdelmében biztos pillérekre tudott támaszkodni. Az egyik ilyen biztos pillér az ezeréves alapokon nyugvó magyar jogfejlődésből adódik.A jog szeretete és tisztelete az én életemet is annak minden szakaszában meghatározta. Ügyvédként, alkotmánybíróként, a testület elnökeként, és köztársasági elnök. Számomra minden hatalom csak a jog keretein belül értelmezhető A jogállamiság mindenek elött a jog tiszteletét jelenti, azaz a jog uralmát az önkény felett, a normák uralmát az egyedi közhatalmi döntések felett. Ha az erő politizálás kiiktatja a jog korlátait az beláthatatlan következményekkel jár hazánkra nézve. Ennek egyik alkotmányos értelemben súlyos és a rendszerváltás utáni magyar demokrácia 36 éve alatt példátlan esete, amely most a köztársasági elnöki intézményt éri.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim ! Magyarország országgyűlése megszavazta az Alaptörvény 17.módosítását. Ezt módosítás egyetlen mondattal megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. ez a mondat azon kierőszakolt gordiuszi megoldások sorába lép, amelyek a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájaként maradnak az utókornak.Az állami szervek és az hatalom kiemelt felelőssége a kölcsönös tisztelet és az ezen alapuló együttműködés. ez az emberi viszonyokban mindenek elött az emberi méltóság tiszteletét jelenti, az intézmények közötti viszonyban pedig egymás alkotmányos szerepének, hatáskörének tiszteletben tartásár. CSak így tudja minden állami szerv betölteni saját alkotmányos szerepét és küldetését. Ezek az elvek egyben az európai kultúrához illik. civilizált jogállami működés alapjai. Ezzel ellentétes út a közhatalommal való fenyegetés, a nyomásgyakorlás és az alkotmnyos szabályok megkerülése útján kívánja elérni utat hagyott a hivatalban maradást.
Az Alaptörvény 17.módosítása töréspontot hozott a magyar alkotmányos demokráciában. Közjogi méltóságok jogállamiságot és az intézmények függetlenségét nyíltan sértő elmozdításával a választójog példátlan korlátozásával olyan negatív precedenst teremt
amely mély sebet ejt a demokrácia, a hatalmi ágak megosztásrés a jogállamiság alkotmányos értékein.

A jog számomra alapvetés. Köztársasági elnökként feladataimat mindenkor az Alaptörvény keretei között annak teljes tiszteletével láttam el. Ennek legfőbb bizonyítéka az is, hogy elmozdításomnak egyetlen módját az új kormánypárt mindvégig az Alaptörvény módosításában látta. A köztársasági elnök a törvényhozóval szemben az alkotmányos rendet az Alaptörvényben biztosított hatáskörében eljárva védelmezheti és köteles védelmezi. Az alkotmányozó , alkotmánymódosító hatalommal szemben azonban az alaptörvény sem a köztársasági elnököt, sem az Alkotmánybíróságot nem jogosítja fel ilyen védelem. Az Alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, tartalmi kontroll nem érvényesülhet. Az alkotmányozó hatalom így szabadon dönt a magyar alkotmány, az alaptörvény tartalmi kérdéseiről, a magyar és európai alkotmányos értékek melletti kiállásról vagy azok elutasításáról is. Nemzeti sorskérdéshez , személyes vagy politikai érdekeken is túl mutató válaszúthoz érkeztünk.
Ha a köztársasági elnök a jelenlegihez hasonló dilemmával néz szembe, két két út áll előtte. Alkotmányos köreleségének aláírásával eleget tesz, vagy megtagadja az aláírást, amivel azonban jogsértést követ el.
A hatályos alaptörvény értelmében az alkotmányos elveket sértő de az Országgyűlés, mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott jelen módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módom élni. Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek jogi lehetőségeiméi lelkiismeretem alapos mérlegelése után eleget teszek.
Aláirásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje. Jele annak, hogy Magyarország alaptörvényét mindvégig megtartottam, azt meg nem sértettem. MAradandó bizonyítéka azonban egyúttal annak is, hogy a szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot, a demokráciát, a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták, E döntésért a kizárólagos felelősség az alkotmánymódosító hatalmat terheli. Az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt. Megszűnt egyúttal a köztársasági elnök rendszerváltás óta változatlan legitimitása is. Magyarország következő államfője ugyanis egy, az alkotmányos értékeket sértő eljárással elmozdított elnök helyébe fog lépni. A köztársasági elnöki intézmény, a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul. Alap funkciója megszűnik. Megszűnik továbbá bármilyen féket és ellensúlyt képezni.Tisztelt magyar honfitársaim !Aki hitében és az igazságban szilárdan áll , az nem hajlik erőszakra, nem gyalázkodik, és másokat méltóságában meg nem aláz. Hiszem, hogy embernek és emberségesnekönmagunkfoz és az igazsághoz hűnek maradni minden támadás ellenérzés minden körülmények között az egyetlen út, amit választani érdemes. Becsüljük meg mindazt, ami összetart bennünket. Szeressük Magyarországot,-mondta beszédében a még pár óráig köztársasági elnök Súlyos Tamás.

( Csákány Tibor )