A Maros ékköveként emlegetett barokk épület évszázadokon át a Teleki család egyik legfontosabb birtokközpontja volt, ma pedig hosszú évtizedek után ismét teljes pompájában állhat. Gróf Teleki Kálmán a Maszolnak elmondta, az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretében kapott támogatással sikerül felújítaniuk szülei, nagyszülei örökségét.

Gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk a felújításról, a családi örökségről és arról, hogyan lehet egy történelmi rezidenciát úgy újragondolni, hogy közben megőrizze eredeti szellemét. A Teleki család 2011-ben kapta vissza az ingatlant, és már akkor eldöntötték, hogy felújítják. „Csak akkor még nem mértük fel pontosan, hogy ez mit is jelent valójában. Nem ismertük az épületet olyan mélységben, hogy lássuk, mennyi munkával és felelősséggel jár egy ilyen felújítás. Az elhatározás megvolt, de idő kellett ahhoz, hogy rájöjjünk, ez milyen összetett folyamat lesz” – idézte fel a kezdeteket gróf Teleki Kálmán.

Végül sikerült európai uniós támogatást szerezniük a felújításhoz, amihez először az egész projekthez szükséges dokumentációt kellett elkészíteniuk. Ez hosszú évek munkája volt: 2011 és 2019 között ezen dolgoztak, miközben különféle rendezvényeket és programokat is szerveztek a kastélyban. Amikor megjelent a rekonstrukciós alap pályázata, a dokumentáció már készen állt, így azonnal tudtak jelentkezni. Végül 2022-ben nyerték meg a támogatást.

„A kastély a 18. század végétől kezdve lakóházként működött. A Teleki család gernyeszegi ágának otthona volt. Teljesen más funkciója volt, mint amilyen most lesz. A két világháború között például a nagyszüleim és a szüleim éltek itt, természetesen személyzettel együtt. Ma ilyen értelemben vett főúri lakóház már nem létezik. Ezért döntöttünk úgy, hogy múzeumként és rendezvényközpontként működjön tovább. Így meg tudtuk őrizni az épület eredeti szerkezetét: nem kellett falakat lebontani vagy teljesen átalakítani a tereket. A kastély alapvetően olyan marad, amilyen a második világháború előtt volt, csak a belső funkciók lesznek újragondolva” – részletezte az örökös.

A felújítás során igyekeztek mindent megőrizni, ami történelmi értéket képvisel. Az ablakokat például restaurálták, nem cserélték ki, még akkor sem, ha műszakilag egyszerűbb lett volna. A pályázati keret azonban nem fedezett mindent. Amikor 2019-ben benyújtották a pályázatot, egészen más gazdasági helyzet volt, mint ma, 2026-ban. Azóta minden jelentősen megdrágult. Vannak teljesen új elemek is: a villanyhálózat, a vízvezetékek, a fűtés, a csatornarendszer és a tető is teljesen megújult. De maradtak olyan részek is, amelyek nem lesznek tökéletesen újak, mert az örökösök számára fontosabb volt a történelmi hitelesség megőrzése.

Az államosítás után teljesen más rendeltetést kapott az épület, gróf Teleki Kálmán szerint a gernyeszegi kastély szerencsés volt. Az államosítás után, 1950-től kezdve egy preventórium működött benne egészen 2011-ig. Ez tulajdonképpen megmentette az épületet, mert folyamatosan használták. Ha például termelőszövetkezeti központ vagy iskola lett volna belőle, valószínűleg sokkal rosszabb állapotba került volna. Mivel egészségügyi intézmény működött itt, az épületet többé-kevésbé karbantartották. Sok minden tönkrement az évtizedek alatt, de mégis nagyon sok érték megmaradt. Ez volt a kastély szerencséje – mutatott rá.

A kastély a tervek szerint turisztikai látványosságként is működik majd. Mint gróf Teleki Kálmán elmondta, a kastélyt már 2012-ben megnyitották a látogatók előtt, és azóta is rendszeresen szerveztek kulturális eseményeket. A cél most is az, hogy a kastély kulturális térként működjön tovább. „Abban bízunk, hogy a rendezvényekből, látogatásokból és kulturális pályázatokból fenn tudjuk tartani az épületet. Őszintén szólva ebből valószínűleg soha nem lesz nyereséges vállalkozás, de ha sikerül annyi bevételt termelni, hogy a kastély fenntartsa önmagát, az már nagy eredmény lesz” – fogalmazott.

A park és a kastély egyébként együtt körülbelül 6,5 hektáros területen fekszik. „Hogy pontosan hány szoba van benne, azt bevallom, nem tudom. Sokkal jobban szeretem azt a régi legendát, hogy a kastélynak 52 szobája és 365 ablaka van. Soha nem számoltam meg őket, és azt hiszem, maradjunk inkább ennél a történetnél” – tette hozzá. Mint mondta, nem mind az ötvenkét szoba lesz látogatható. Két nagy kiállítási rész lesz, a többi pedig rendezvényteremként működik majd. A kastély több mint fele látogatható lesz.

Azt is megtudtuk, hogy az eredeti bútorok nagy része a háború alatt vagy utána eltűnt. Csak néhány eredeti darab maradt meg. A cél inkább az, hogy olyan hangulatban rendezzék be a tereket, amilyen a két világháború között lehetett. A Teleki család történetéről és magáról a kastélyról is lesz kiállítás. Mivel vezetett túrákat terveznek, a látogatók mindig hallhatnak majd arról is, hogyan élt itt a család, és mi történt az épülettel az elmúlt évszázadokban.

Arra a kérdésünkre, hogy mit jelent neki az épület, azt válaszolta, hogy nagyon sokat. „Úgy érezzük, hogy ez a család öröksége, és kötelességünk megőrizni. Ezért dolgoztunk rajta ennyi éven keresztül. Végül is tizenöt évet szántam az életemből erre a projektre, és ez önmagában mutatja, mennyire fontos nekünk” – fejtette ki.

„Személyes emlékeim nincsenek. 1947 decemberében születtem, a kastélyt pedig 1949 márciusában államosították. Csak a történetekből ismerem. A szüleim keveset beszéltek róla, mert számukra ez nagyon fájdalmas veszteség volt. Azt mondták: »ami elveszett, az elveszett«. Ma már sajnálom, hogy nem kérdeztünk többet, de akkoriban ez túl nehéz téma volt számukra – zárta gondolatait.
A megnyitó kapcsán sem a gróf, sem a menedzser nem szeretett volna pontos dátumot mondani, de egy biztos, nyáron megnyitják a kapukat a látogatók előtt.

Maszol.ro