Egy 18 perces videóban, amelyet a német Focus Online magazin szerzett meg, majd később az IG Metall platformján tettek közzé, Sell bírálta a vállalat stratégiai döntéseit és az Európai Unió 2035-ig tartó, a belső égésű motorok betiltásával kapcsolatos politikáját.

A 80 000 németországi alkalmazottat képviselő Frank Sell elismerte, hogy a Bosch, a világ egyik vezető autóipari alkatrész-beszállítója, hibákat követett el az autóipar igényeihez való alkalmazkodás során. „Ennek az átalakulásnak »társadalmi, ökológiai és gazdasági« jellegűnek kell lennie, de sajnos sok ponton megszegtük ezt az ígéretet” – mondta Sell.

A cég 22 000 munkahely megszüntetését tervezi, és az alkalmazottak rendkívül félnek attól, hogy elveszítik az állásukat. „Vérzik a szívünk” – tette hozzá. A Bosch-átmenet társadalmi és gazdasági hatása Sell a csalódottság és a frusztráció légkörét írta le az alkalmazottak körében, akik közül sokan generációk óta hűségesek a vállalathoz.

„Az átalakulás távol áll a társadalmi szinttől” – mondta, hozzátéve, hogy „még soha nem láttam ennyi embert sírni”. Az olyan feltörekvő technológiák, mint az elektromos mobilitás és az önvezető autók, jelentős gazdasági kockázatokat okoztak a Bosch számára, mivel ezek a területek még nem termelnek elegendő bevételt a hagyományos szegmensekhez képest. Eközben fokozódott a verseny olyan országokból, mint Kína, ami „óriási számú fizetésképtelenséghez” vezetett a kis- és közepes méretű beszállítók körében.

Kemény kritika a belső égésű motorok betiltásával kapcsolatban Az EU klímapolitikájával kapcsolatban Sell keményen bírálta a belső égésű motorok 2035-ig történő betiltásáról szóló döntést. „Nem lehetséges, hogy Európa kitűzzön egy célt, 21 ország pedig ne tegyen semmit – legyen szó akár az infrastruktúráról, akár a töltőállomások bővítéséről –, és továbbra is ragaszkodjon egy olyan célhoz, amelyről tudjuk, hogy technikailag nem megvalósítható” – mondta.

Sell hangsúlyozta, hogy „egyetlen normális utcai ember sem értheti meg, miért nem értékelik újra ezeket a célokat, különösen annak fényében, hogy „amit most Brüsszelben megvitatnak, az inkább a tilalom szigorítása, mintsem az autóipari piac valóságához való alkalmazkodás”. A belső égésű motorok technológiájának hanyatlása komoly következményekkel járhat. Sell szerint a Bosch még a kínai piacon is kockáztatja a technológiai fölény elvesztését, ahol „két-három évvel előttünk járnak”.

Bár Kína jelentős összegeket fektet be az elektromos járművekbe, az ország továbbra is fejleszti a hibrid technológiákat és hatékonyabb benzinmotorokat gyárt. „Mindenféle meghajtási típusban meg kell őriznünk a technológiai fölényt” – hangsúlyozta.

A Bosch becslései szerint 2035-re a globális piacon lévő járműveknek csak egyharmada lesz tisztán elektromos, míg kétharmaduk továbbra is belső égésű motort fog használni, legyen az hibrid vagy benzinüzemű. „Ha fenntartjuk a belső égésű motorokra vonatkozó 2035-ös tilalmat, akkor a globális piac kétharmadáról vonulunk ki” – figyelmeztetett Sell.

Egy másik érzékeny pont, amelyet Sell felvetett, a kínai autóalkatrész-ipar által gyakorolt növekvő nyomás volt. „Vagy kínáljanak kínai árakon, vagy menjenek ki a piacról” – ezt az üzenetet kapják az európai beszállítók az autógyártóktól. Ám, Kína is példaként szolgálhat, véli Sell, különösen a gyártók és beszállítók közötti szoros együttműködés tekintetében. Ez az együttműködés segít felgyorsítani a technológiai fejlődést, valamint javítani a termékminőséget és -biztonságot.

(stoffán)