Sérti a szabadságjogokat a szuverenitásvédelmi törvény
Az Európai Unió Bíróságának a főtanácsnoka kimondta, hogy EU-s jogot sért a szuverenitásvédelmi törvény, ez pedig nem jelent jót. Sőt, emiatt is elmarasztalják majd Magyarországot.
Több ponton sérti az uniós jogot, köztük az alapvető szabadságjogokat, az Európai Unió Alapjogi Chartáját és az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR) az Orbán-kormány szuverenitásvédelmi törvénye, amely életre hívta a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatalt is – mondta ki Julianne Kokott, Európai Unió Bíróságának a főtanácsnoka az ügyről szóló indítványában.

E szerint a szuverenitásvédelmi törvény akadályozhatja az alapvető szabadságot, hogy az EU-tagországok állampolgárai, valamint a civil szervezetekhez vagy médiaszolgáltatókhoz hasonló szervezetek továbbra is működjenek Magyarországon. Sérülnek a demokratikus társadalomhoz való jogok, például a magánélet tiszteletben tartása, a személyes adatok védelme, a hatékony bírói jogvédelem, vagy akár az egyesülés, a véleménynyilvánítás és az információ megismerésének szabadsága is.

Az Európai Bizottság még 2024 februárjában indított kötelezettségszegési eljárást a szuverenitásvédelmi törvény miatt, kifogásolva, hogy a magyar jogszabály sérti az uniós jog több rendelkezését, a többi között az EU demokratikus értékeit; a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát; az EU Alapjogi Chartájában foglalt több alapvető jogot, így a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülési szabadságot, az uniós polgárok választójogát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot; az uniós jogból következő adatvédelmi követelményeket és a belső piacra vonatkozó több szabályt. Ezen túl az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy a szuverenitásvédelmi törvény alapvető, kevéssé visszafordítható gyakorlati és gazdasági következményekkel járhat, hatást gyakorolhat természetes vagy jogi személyek jó hírnevére, beleértve a civil társadalmi szervezeteket és a médiaszolgáltatókat is. Úgy tűnikm, ezt elfogadta az a Fővárosi Törvényszék is, amely 2025 decemberében úgy ítélte meg, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal megsértette az Átlátszó jó hírnevét, valótlanul állította ugyanis, hogy az oknyomozó portál hírszerzési és dezinformációs tevékenységet folytat és döntően külföldről finanszírozzák. Julianne Kokott véleménye nem a végső döntést jelenti, de megelőlegezi az Európai Unió Bíróságának a döntését.

( G.M.)
2026.02.13 00:18:44


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!