Jelentős stratégiai sebezhetőség Martina Weimert, az Európai Fizetési Kezdeményezés (EPI) – 16 nagybankból és pénzintézetből álló konzorcium – ügyvezető igazgatója azonnali cselekvésre szólított fel. Szerinte bár Európában értékes belföldi kártyarendszerek működnek, hiányzik egy egységes, határokon átnyúló megoldás.

„Nagymértékben függünk a nemzetközi fizetési megoldásoktól. Ha azt mondjuk, hogy a függetlenség annyira kulcsfontosságú... akkor sürgős cselekvésre van szükség” – mondta Weimert. Az Európai Központi Bank (EKB) adatai megerősítik a jelenség mértékét: 2022-ben az euroövezetben a kártyás tranzakciók közel kétharmadát Visa és Mastercard kártyákkal bonyolították le.

13 tagállamnak nincs nemzeti alternatívája az amerikai beszállítókkal szemben. A meglévő belföldi rendszerek használata csökkenőben van, a készpénzes fizetések visszaesése közepette. A tisztviselők ezt a helyzetet a digitális szuverenitás elvesztéséhez hasonlítják. Belgium kiberbiztonsági vezetője nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy Európa „már elvesztette az internetet” az amerikai nagy techcégekkel szemben. Ugyanebben a szellemben Mario Draghi, az EKB korábbi elnöke kiemelte annak kockázatát, hogy „a kölcsönös függőség, amelyet egykor a kölcsönös korlátozások forrásának tekintettek, a befolyás és az ellenőrzés forrásává válhat”.

A magánszektor válasza: Wero Ennek a dominanciának az ellensúlyozására tett kísérletként az EPI (amely olyan óriásokat foglal magában, mint a BNP Paribas és a Deutsche Bank) 2024-ben elindította a Werót, az Apple Pay európai alternatíváját. Jelenlegi állapot: 48,5 millió felhasználó Belgiumban, Franciaországban és Németországban. Cél: Teljes körű kiterjesztés az online és az üzletekben történő fizetésre 2027-re. Weimert rámutat, hogy bár a bankok tisztában voltak a hálózat szükségességével, a jelenlegi „geopolitikai kontextus” nemzetbiztonsági kérdéssé tette a projektet.

A magánkezdeményezések mellett az EKB a digitális eurót is népszerűsíti, amelynek célja a blokk monetáris szuverenitásának biztosítása. Piero Cipollone, az EKB igazgatótanácsának tagja ragaszkodott ahhoz, hogy a fizetési rendszereknek „az európaiak kezében” kell maradniuk. A projektet azonban kihívások jellemzik: Banki ellenállás: Néhány hitelező lobbizott a digitális euró ellen, attól tartva, hogy az aláássa a magánszektor erőfeszítéseit. A lassú naptár: A kereskedőknek csak 2029- től kellene elfogadniuk a digitális eurót.

Méretezési nehézségek: Az EKB megjegyzi, hogy a korábbi magánkezdeményezések gyakran kudarcot vallottak a közös szabványokkal való összhang hiánya miatt. Aurore Lalucq, az Európai Parlament gazdasági bizottságának elnöke a digitális eurót olyan alapnak tekinti, amelyre „egy európai Visa vagy Mastercard kártya megfelelője” épülhetne.

A hosszú távú tervek ellenére attól tartanak, hogy Európa túl lassan reagál a geopolitikai változások sebességére. Martina Weimert arra figyelmeztetett, hogy a digitális euró túl későn, esetleg Donald Trump esetleges Fehér Ház-beli ciklusának lejárta után válhat működőképessé. „A digitális euróval az a probléma, hogy néhány éven belül megjelenik. Szóval azt hiszem, az idő valahogy lejárt”– zárta gondolatait az EPI vezetője, jelezve, hogy gyorsan zárul az ablak Európa pénzügyi autonómiájának biztosítására.

A Banque de France adatai szerint a Visa és a MasterCard az euroövezetben az összes kártyás tranzakció közel 69%-át teszi ki . A Visa és MasterCard szolgáltatások esetleges felfüggesztése gazdasági káoszt okozna az Atlanti-óceán mindkét partján, ami hatással lenne a fogyasztókra, a vállalatokra és a pénzügyi rendszerekre Európában és az Egyesült Államokban.

Stoffán György