Áll a bál a Bászna Gabona Zrt. nevű méretes kelet-magyarországi agrárcégnél. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gabonapiacot az elmúlt években valósággal letarolta a Bászna Gabona Zrt, így fura és érthetetlen, hogy mi is történt.

Sokan aggódnak és nem is titkolták a véleményüket. Szinte csak ömlött a panasz azokból, akik így vagy úgy kárvallottjai lehetnek a történetnek.

Az, hogy hatalmas a baj – forintban sok milliárd, áruban több tízezer tonna –, egészen biztos. Ugyanakkor a károsultak még mindig abban reménykednek, hogy az a cég, valamiképpen még úrrá tud lenni a problémákon és megoldják a kritikus helyzetet. Sokan abban bíznak a választások előtt a politika nem hagyja bedőlni a céget. Nos erre mondhatjuk, hogy a remény hal legutoljára.

Sokan nem nagyon értették a környéken, az agrárcég hirtelen növekedését, de az mindenki látta érzékelte , hogy lehetetlen volt őket megkerülni. Ha valaki rendre többet fizet a terményekért, mint mások, akkor sokan viszik hozzájuk a kukoricát, búzát, árpát, napraforgót, és ha valaki rendre olcsóbban adja a nevezett terményeket a legnagyobb vevőknek főként a takarmánykeverőknek, akkor mindenki tőle fog venni. És valóban ritkán látni a cégregiszterben olyan növekedési ütemet, mint it. 2021-ben 1 milliárd forint;2022-ben 3 milliárd forint; 2023-ban 8,2 milliárd forint; 2024-ben pedig 15 milliárd forint volt a Bászna Gabona bevétele.A növekedés igen szép.

A nagy aktivitás közben ugyanis csak nőtt a hitelállomány, a rövid és a hosszabb hitelek állománya is több milliárd forintos lett. Azt nem tudjuk, hogy kinek tartozott a cég, de az aktuális cégregiszter szerint az MBH és az OTP volt a két számlavezető bank.

„Én azt hallottam, hogy most csak ketten keresik a pénzüket és a készletüket: boldog és boldogtalan” – mondta egy kereskedő.

A társaság már a megalakulása után 500 millió forint állami hitelt kapott.

A környéken lévő agrárcégek szerint a Bászna tényleg sokaknak tartozik, többféle áruból van készlethiány, éppen ezért egyes vevők és finanszírozók is kértek közraktári intézkedéseket.

A vállalkozás állítólag olyan nyomott áron vállalt betakarítást, amiről nehezen látható, hogy hogyan jöhetett ki (az amortizáció, az üzemanyag, a munkaerőköltségek kiadnak egy hektáronkénti minimumárat), és olyan áron adtak terményt, amin csak veszteség lehetett.

A partnereik azt mesélték, hogy mindenki látta a furcsa modellt, de továbbra is üzleteltek a céggel, mert mindenki valamiben bízott: olyan a piac, hogy mindenki lehajolt két forintért; azt hitték, hogy annyira erős a cég politikai hátszele, hogy nem lehet baja; látták, hogy a fő számok nem jönnek ki, de azt gondolták, hogy a tároláson, a szárításon, a vetőmagon, a növényvédő szeren, a műtrágyán annyit nyer a cég, hogy érdemes bukni a gabonán; Bászna Sertés néven sertéssel is foglalkozott a csoport, volt olyan partner, aki azt hitte, azon keresnek, a gabonát meg finanszírozzák.

Sajnos a kárvallottak sora azonban egyáltalán nem rövid. Vannak gazdák, akik nem tudnak milliós veszteségeket lenyelni – mondta egy, a helyi piacot jól ismerő vállalkozó.

A kelet-magyarországi gabonapiacot rendre szétcsapják ezek a pünkösdi királyságok. Hallottunk olyan nemzetközi kárvallottról, ahol pont most volt tulajdonosváltás: „Welcome to Hungary, itt aztán biztosan elő fogják venni a készletértékelőket.”

Hiába érezték sokan, hogy nem kerek a történet, a cég gomba módra vette meg a telepeket, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében hozzá hordták a gazdák a terményeket, főleg azok, akiknek nem volt saját szárítójuk, tárolójuk.

A közraktárak mindenesetre, amit tudtak, most zároltak, van áru, aminek nem tisztázott a tulajdonjoga, de legalább már őrzik. A karácsonyi szünet most mindent lelassít, januárban azonban valószínűleg gyorsan folytatódnak az események.

( Cs.T.)