Azt állítja, hogy egyre nagyobb teljesítményszakadék mutatkozik a német vállalatok alkalmazottai között, ami miatt „a keményen dolgozók csoportja egyre inkább úgy érzi, hogy termelékenységüket nem ismerik el kellőképpen”. A Mercedes ezért a szabályok megváltoztatását tervezi.

A vezetőket a jövőben sokkal átfogóbban fogják értékelni, és a bónuszok kifizetése is személyre szabott lesz. Seeger május óta a gépjárműgyártó HR-igazgatója. Seeger a betegszabadságról is beszél, amely a Mercedesnél Németországban lényegesen magasabb, mint külföldön. Elmondása szerint több tízezer alkalmazottat kérdeztek meg, hogy megállapítsák, miért hiányoznak egyesek gyakrabban, mint mások. Az okok többesek, mondja Seeger: „Németországban nagyon könnyű betegszabadságra jutni.”

A DAX-on jegyzett vállalat, akárcsak az egész autóipar, hatalmas gazdasági nyomás alatt áll, és többek között létszámleépítéssel reagál. Megjegyezték, hogy az elmúlt években a termelékenységet a béremelések hajtották. „Ha ez a két dolog már nem tud lépést tartani egymással, jelentős nézeteltéréseink lesznek arról, hogy mit engedhetünk meg magunknak” – mondja Seeger a bértárgyalásokra utalva.

A német gazdaság valódi kihívásai: nem a lustaság, hanem az elöregedő népesség A hanyatló német gazdaság fellendítése érdekében az új pénzügyminiszternek, Friedrich Merznek, egy rejtélyes paradoxonnal kell szembenéznie: a foglalkoztatottság rekordszintű, de egyénenként a németek még soha nem dolgoztak ilyen keveset. Németországban ellentmondásos vita bontakozott ki a munkaetikáról, miután Friedrich Merz, az új pénzügyminiszter azt javasolta, hogy a németeknek többet kellene dolgozniuk a gazdaság fellendítése érdekében. Merz úgy véli, hogy a munka és a magánélet egyensúlyának gondolatát túl messzire vitték Németországban, de a The Conversation és a Financial Times által megkérdezett szakértők nem értenek ezzel egyet.

Más iparosodott országokhoz képest a németek valóban kevesebb órát dolgoznak. Átlagosan egy német alkalmazott évi 1343 órát tölt a munkahelyén, ami lényegesen kevesebb, mint az Egyesült Államokban (1799 óra) vagy Görögországban (1897 óra, a legmagasabb az EU-ban). Merz ezeket a számokat arra használja fel, hogy a több munka nagyobb jóléthez vezetne. Ám, ahogy a The Conversation által megkérdezett szakértők megjegyzik, fordított arányosság van a ledolgozott órák és a vagyon között – a gazdagabb országokban általában rövidebb a munkaidő.

A Mercedes-Benz autógyártó nemrégiben elindított egy nagyszabású önkéntes kilépési programot, amelynek keretében az alkalmazottak akár félmillió eurós kártérítést is kaphatnak. A Handelsblatt című kiadvány szerint a német cég 40 000 embernek küldött ajánlatot, és közülük 4000 már igent mondott.

stoffán
Fotó: Handesblatt