Jelenleg nagyon kevés repülőgép-alkatrészt hasznosítanak újra, ami egy európai vállalat szerint igazi „aranybánya” lehetne, jelenti a La Libre . Más ágazatokkal, például az autóiparral ellentétben a repülőgépgyártókra és -tulajdonosokra e tekintetben semmilyen kötelezettség nem vonatkozik. Az egyetlen érvényesülő logika gazdasági, és ez egy kérlelhetetlen logika.

„Jelenleg kevesebbe kerül egy repülőgépet elhagyni, mint szétszerelni” – magyarázta Stéphane Burton, a belga Orizio repülőipari csoport igazgatója a La Libre-nek. Ennek eredményeként a sok szabad hellyel rendelkező helyek – mint például az arizonai Mojave-sivatag, de Teruel (Spanyolország), Tarbes (Franciaország) repülőterei vagy egyes afrikai helyszínek is – régi, elavult repülőgépek tárolására specializálódtak.

„Vannak, akik másokra bízzák a piszkos munkát, és magukra hagyják ezeket az eszközöket, hogy berozsdásodjanak” – mondta egy szakértő a La Libre-nek.

A belga Orizio csoport repülőgép-karbantartásra szakosodott leányvállalata, a Sabena Engineering ezt szeretné megváltoztatni. A cég egy Charleroi repülőtér közelében lévő területet szemel ki, ahol repülőgépeket szeretne újrahasznosítani, és egyúttal profitot is termelni.

A kezdeményezés egy fokozatos paradigmaváltásnak ígérkező időszakban valósul meg a területen – akár meggyőződésből, akár nyomásból, a repülőgépipar egyre nagyobb figyelmet fordít környezeti lábnyomára.


De van egy gazdasági motiváció is. A repülőgépipar történelmi válságon megy keresztül a kereskedelmi repülőgépek gyártási láncaiban. A két nagy gyártó, a Boeing és az Airbus, valamint beszállítóik visszatérő problémái arra késztetik a légitársaságokat, hogy alternatív megoldásokat keressenek, beleértve a használtpiacot is. „Bizonyos repülőgép-alkatrészek mára felbecsülhetetlen értékűvé váltak” – mondja Stéphane Burton.

Valójában ez a Sabena Engineering célja: visszanyerni ezeket az alkatrészeket és értékessé tenni őket, ahelyett, hogy a leszerelt repülőgépet puszta fémhulladék-halommá változtatnák. „Ha a szétszerelést megfelelően végzik el, egy elhagyott repülőgépen abszolút mindennek értéke van – még az üléseknek is” – mondta a cég képviselője.

A cél az, hogy a megfelelő tanúsítás után a lehető legtöbb alkatrészt újra felhasználják egy másik repülőgépen. A repülésben ezt a folyamatot köznyelven „kannibalizációnak” is nevezik. A szakértők hivatalosan körforgásos gazdaságnak nevezik. „Így elkerülünk egy egész rendkívül szennyező ciklust: az alkatrészek gyártásához szükséges ásványok kitermelését” – hangsúlyozza Burton.

Egyes elemek, például a hidraulikus szivattyúk, más iparágakban, például az autóiparban is felhasználhatók. A többi alkatrész esetében a Sabena Engineering egy partnerhez, a Comethez, egy fémmegmunkálásra szakosodott vállalathoz kíván fordulni. „Innovatív technikáikkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a különböző típusú alumíniumot elkülönítsék az Airbus vagy a Boeing szerkezetétől. Ez megkönnyíti az újrafelhasználásukat” – magyarázza a Sabena egyik képviselője.

A Charleroi régióban található Gosselies kisvárosában működő vállalat célja, hogy évente 30-50 repülőgépet szereljen le, szemben a világszerte évente kivont 700-1000 repülőgéppel. A charleroi-i telephely várhatóan 2030-ra kezdi meg működését.

A vállalat becslése szerint a projekt teljes beruházása 50 millió euró lesz, és a regionális hatóságoktól már 18 millió eurós kötelezettségvállalást is szerzett. Amennyiben a projekt sikeres, a vállalat tervei szerint kiterjeszti ezt a tevékenységet Marokkóra és Kaliforniára – azaz a világ legnagyobb temetőinek közelébe.

A Sabena Engineering ma már leginkább katonai repülőgép-karbantartásáról ismert. A Gosselies-ben a vállalatnak van egy központja világszerte, amely az F-16-os repülőgépek karbantartására specializálódott, és egyben a legnagyobb Európában. 1989 óta 1600, a Lockheed Martin által gyártott katonai repülőgépet szállított le nagyjavítás után.
stoffán