Több szakértő szerint a bűncselekmények számának növekedése annak a tipikus jele, ha a társadalom nem bízik abban, hogy jó irányba mennek a dolgok. Mindez pedig nem jó hír. Egyrészt mindez a közhangulat alakulását is negatív irányba befolyásolhatja. Másrészt ha nő a bűnözés, az aláássa a rend és a stabilitás képét.

A Központi Statisztikai Hivatal a KSH adataiban valóban az látszik, hogy 2021 után trendforduló volt, a regisztrált bűncselekmények 2012 óta szinte folyamatosan csökkenő száma újból növekedni kezdett Magyarországon. 2021-ben 154 ezer bűncselekményt jegyeztek fel, 2022-ben 167 ezret, 2023-ban 178 ezret, tavaly pedig már 233 ezret.

Regisztrált bűncselekménynek azt nevezzük, amelyet a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség annak elkönyvelt, függetlenül attól, hogy megállapították-e, hogy ki volt az elkövető.

Adódik a kérdés, hogy minek tulajdonítható ez a növekedés? Az egyik válasz , hogy a rendőrség jobban végzi a munkáját, és egyszerűen több bűnesetet derítenek fel. A másik lehet az, hogy a bűnügyi statisztika is arról árulkodik, hogy megélhetési válság van Magyarországon.

Töreki Sándor vezérőrnagy, bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes korábban arról nyilatkozott a közmédiában, hogy a nyomozók lebuktattak egy bűnözői csoportot, ami gyógyászati segédeszközökkel élt vissza. Az ügynek több ezer sértettje volt, és ez emelte meg a regisztrált bűncselekmények számát 2023 és 2024 között.

Tavaly a lopások és a rablások száma is jelentős mértékben, 19-24 százalékkal nőtt 2023-hoz képest.

A regisztrált bűncselekmények számában egyértelműen kirajzolódik egy visszapattanás a Covid előtti évekhez képest.

Nemcsak az a regisztrált bűncselekmény, amikor megtalálják az elkövetőt, hanem az összes, amiben feljelentés történt. És még ez sem fedi teljesen az összes bűncselekményt, mert lehetnek, amikben a sértettek nem tettek feljelentést, mert például olyan kis értékű volt az ellopott tárgy, hogy nem látták értelmét.

Felderített bűncselekményből természetesen kevesebb van a regisztráltaknál. A rendőrség felderítési aránya az összes bűncselekményt nézve körülbelül 30 százalékos. Azaz gyakoribb, hogy nem találják meg az elkövetőt.-közölte Ambrus István büntetőjogász, az ELTE Állam és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszékének docense.

Lehetnek eltérések az egyes bűncselekménytípusok között, a gyilkosságoknál például 90 százalékhoz közelít a sikeres felderítési arány.

Több szakértő szerint elsősorban az infláció, és az annak nyomán kibontakozó megélhetési válság miatt nőhetett a bűnözés.Ezt mutatja az is, hogy miközben a tisztán erőszakos bűncselekmények (emberölés, testi sértés) száma csökkent, a vagyon elleni bűncselekmények (lopás, rablás, rongálás) száma nőtt. Míg 2021-ben 40 852 lopást regisztráltak, tavaly pedig 58 419-et.

Mivel a vagyon elleni bűncselekmények adják a bűncselekmények nagyobb részét, ha ezekben a kategóriákban növekedés van, jó eséllyel az összbűnözés is növekedni fog.

Korábban az infláció és az emberölések számának kapcsolatát elemezve Kó József kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársa is arról beszélt , hogy akkor követ el valaki bűncselekményt, ha jelentős mértékben megváltozik az anyagi helyzete, azaz romlik az életszínvonala az addig megszokotthoz képest. Emiatt nevezte tévhitnek, hogy a szegények követik el a bűncselekményeket.<

Krámer Lili kriminológus, a Magyar Helsinki Bizottság kutatója és projektkoordinátora szerint óvatosan kell bánni az adatokkal a bűnügyi statisztikák értelmezésekor, mert könnyű velük riogatni. A politika is sokszor saját érdekei szerint használja fel ezeket a számokat. Azért is fontos a kontextus ismerete, mert 2018-ban megváltozott a hatóságok által használt módszertan. Abban az évben álltak át a követő jellegű adatgyűjtésre, ami azt jelenti, hogy a bűncselekmények nem az elkövetés évében, hanem a büntetőeljárás lezárultakor kerülnek be a statisztikába. Emiatt lehet, hogy az egyes bűncselekmények számának növekedése vagy csökkenése csak néhány év csúszással jelenik meg az adatokban.

A Legfőbb Ügyészség tájékoztatója szerint a statisztikában látott bűncselekmények 40-50 százalékát követik el az adott évben. Ez annyit jelent, hogy a bűncselekmények száma valamivel korábban kezdett el növekedni, mint ahogyan az a statisztikákból látszik.

A szociális problémák előbb-utóbb megjelennek a bűnügyi statisztikákban is. Főleg, hogy az elmúlt 15 évben a kormány gyakorlatilag leépítette a szociális ellátást, melynek következtében a rendőrségnek kell foglalkoznia olyan problémákkal is, amiket sem megoldani, sem kezelni nem tud, mert nem rendészeti, hanem szociális, vagy mentálhigiénés problémák.

Ha tehát rosszabbul élnek az emberek, a bűnözés is növekszik, de lehetnek még egyéb tényezők is, amik a bűncselekmények számának növekedéséhez vezethetnek. Akár az is lehet, hogy a lakosság jobban bízik a rendőrség munkájában, ezért gyakrabban tesznek feljelentést.

( Cs.Á.)