Ez a nyomás elviselhetetlenné válik a kényes társadalmi-természeti egyensúlyú helyek számára, és odáig fajul, hogy drámai intézkedésekhez folyamodnak, hogy felhívják a figyelmet egy problémára – a túlzott turizmusra –, amely már nem olyan művészeti városokat érint, mint Velence, hanem a hegyvidéki területeket is ostromolja, írja az Avvenire .

Így hát, egy újabb „Szenvedélyes Vasárnap” után, a Dolomit-hágók Védelmi Bizottságának elnöke, Osvaldo Finazzer tollat vetett papírra, és egy kemény nyilatkozatban önti ki haragját és keserűségét.

Lényegében azt mondja ki: nekünk, a Dolomitok lakóinak jobb, ha lemondunk a Dolomitok 2009-ben kapott UNESCO világörökségi elismeréséről, amely részben a környék túlnépesedési problémájához vezetett, hogy visszatérhessünk a nyugodt élethez.
„Talán eljött az ideje, hogy felhagyjunk a Dolomitok UNESCO-elismerésével, amely hihetetlen károkat okozott hegyeinkben és azon túl, és visszatérjünk a megszokott minőségi szolgáltatások előállításának, nyújtásának és népszerűsítésének kemény munkájához, ne pedig képeslapok formájában” – írja Finazzer, aki a Braies-tó esetét hozza fel példaként a hegyeket érő leromlásra.

„Az a tény, hogy itt forgatták a nagy sikerű Un passo dal cielo című tévésorozatot, felerősítette a helyszín ismertségét, a közösségi média pedig elvégezte a többit, ördögi kört teremtve” – áll a bizottsági dokumentumban. „A tévésorozat híressé tesz egy könnyen megközelíthető helyet, a közösségi média felerősíti ezt, a túlzott turizmus növeli a népszerűségét, ami felerősíti a „túlturizmust”, és végső soron a hozzáférés megszűnik, a túlzott turizmust okolva.”

Ezzel kapcsolatban néhány héttel ezelőtt nagy port kavart a Val Gardena-i Seceda-hegyre vezető útvonal földterületének tulajdonosainak kezdeményezése. Beszereltek egy forgókaput, amely díjat számít fel a naponta áthaladó több ezer turistától.
Ennek a provokatív kezdeményezésnek azonban az az érdeme volt, hogy feltárt egy olyan jelenséget, amely komoly együttélési problémákat okoz a turisták tömege és a lakosok között, akiket elkeserít a rájuk nehezedő napi nyomás. Még az Olasz Alpesi Klub is, miközben ismételten hangsúlyozta, hogy a hegyi turizmusnak mindenki számára ingyenesnek és hozzáférhetőnek kell maradnia, felhívta a figyelmet a „hegyvidéki területeken tapasztalható ellenőrizetlen tömegturizmus következményeire”.

És nem csak hegyvidéki, ahogy azt ugyanaz a Finazzer hangsúlyozza provokatív felhívásában. „Az Amalfi-part vagy a Cinque Terre hasonló esetek” – ismétli meg –, „olyan területek, amelyeket csak képeslapként árulnak, világhírre kárhoztatnak, és most áldozatokká és foglyokká válnak, még korlátozott forgalmú övezetekkel is, ahogyan azt a Dolomitoknál is elképzelték.”

„Talán itt az ideje elgondolkodni azon, hogy az UNESCO Dolomitjainak képeslapra illő képét akarjuk-e eladni, vagy egy minőségi turisztikai gazdaságot akarunk építeni, minőségi szolgáltatásokkal, olyan turizmussal, amely a területen marad, követi az útvonalakat, megérti a helyek identitását és kultúráját? A két dolog, a képeslapra illő képek és a minőségi turizmus nem fér meg egymás mellett, lásd Braies-t, a Dolomitokat, az Amalfi-partot vagy a Cinque Terrét” – összegzi Finazzer.
S.Gy.