Az amerikai–magyar kapcsolatok a „bonyolult nemzetközi helyzet ellenére kiválóan alakulnak” – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arról, milyen megállapításra jutottak a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának Európáért és Oroszországért felelős főigazgatójával, Charles McLaughlinnal folytatott tárgyalások során Washingtonban.

„Miután ezek a kapcsolatok soha a történelemben nem voltak annyira szorosak és barátiak, mint ma, a rendszeressé vált kétoldalú egyeztetések baráti, oldott, őszinte hangnemben zajlanak, ahol ki tudunk az asztalra tenni minden olyan kérdést, amelyet közösen kell megoldanunk. Meg tudjuk fogalmazni egymás iránt az elvárásainkat, kéréseinket, és ezeket rendre a másik fél tudja is és akarja is teljesíteni, mint ahogy például az amerikaiak a Paks II. projektet kivették abból a helyzetből, amibe bizonyos orosz entitások szankcionálása miatt került” – példálózott Magyar Levente.

„Ezt néhány héttel ezelőtt, a kérésünkre megoldották. Nekik is vannak kéréseik, többek között az, hogy az amerikai nukleáris ipar irányába is nyissunk az orosz mellett, és miután ez egybeesik a szándékainkkal, ennek eleget is tudunk tenni” – mondta az államtitkár.

Az Egyesült Államok külpolitikájának alapvető tétele az, hogy Amerika az első, de elfogadják azt, hogy Magyarországnak hasonló a megközelítése: „számunkra Magyarország az első, és a magyar érdekeket próbáljuk érvényesíteni” – emelte ki.

Magyar Levente szerint „pont ezért működik ez a kapcsolatrendszer”, mert a súlybéli különbség ellenére „az őszinteség és a tisztelet határozza meg”. „Az amerikai partnerek tudják és méltányolják, hogy mi kizárólag a magyar érdekből indulunk ki, amikor külpolitikai döntéseket hozunk, soha nem abból, hogy mi felénk a vélt vagy valós elvárás” – összegzett Magyar Levente.

Ehhez kapcsolódik, hogy Szijjártó Péter szerdán jelentette be: megkezdődik az amerikai kis moduláris nukleáris technológia magyarországi bevezetéséhez szükséges technológiai, infrastrukturális, pénzügyi és jogi előkészítő munka.

A moduláris atomreaktorok a hagyományos atomerőművekhez hasonlóan atomenergiával működnek, de azoknál jóval kisebbek. Nagy előnyük, hogy előre, egy gyártóüzemben le lehet gyártani őket. A helyszínen elég összeszerelni a moduláris erőművet, így a hagyományosnál jóval gyorsabban üzembe lehet helyezni őket. Ez egy viszonylag új technológia, az Egyesült Államokban 2023-ban engedélyezték az első kis moduláris atomreaktort.

Az SMR (small modular reactors) technológiáról Magyarország vezető politikusai, elsősorban Lantos Csaba energiaügyi miniszter már többször beszélt, mint a jövő egy ígérete. Ezek úgy képesek jelentős áramtermelésre, hogy kisebb költséggel, rugalmasabban segíthetnek egy-egy koncentrált energiafelhasználó (autógyár, akkumulátorgyár) energiaellátásában. Az SMR-ek ugyanis időjárástól függetlenül tudnak folyamatosan (úgynevezett zsinóráramot) termelni.

Régiónkban elsősorban Csehország és Lengyelország foglalkozik intenzívebben ezzel a technológiával, de globálisan az ázsiai országok (Kína, Japán, Dél-Korea), illetve az Egyesült Államok, valamennyire az Egyesült Királyság az éllovasok. Lengyelországnak saját állami programja van az ágazat fejlesztésére, de a cseh CEZ, illetve a brit Rolls-Royce (ami nem az autógyártó) is elkötelezett az SMR-fejlesztés mellett.

Az ilyen moduláris reaktorok telepítése jobban skálázható, egyszerűbb, nincs akkora kockázata az időbeli és a pénzügyi csúszásnak, de azért ezek is nukleáris létesítmények, vagyis akár azt is mondhatjuk, hogy létesítményszámban viszont sokszorozzuk a kockázatot, ha több ilyen lesz az országban.

A nemzetközi SMR-projektről külön nyilvános adatbázis is elérhető. Magyarországnak többek között azért van szüksége rengeteg energiára, mert az elmúlt években a kormány a nagy energiaigényű iparágakat támogatta. Megvalósításuk esetén csak az akkumulátoriparban bejelentett beruházások 15-25 százalékkal dobhatják meg az ország energiaigényét.

Tény kérdése, hogy a projektben a GE és a Hitachi is érdekelt. Az már csak hab a tortán, hogy atomkutatásban a Tungsram is ténykedett, amíg be nem szántották. S az is érdekes, hogy a Tungsram tulajdonosa volt a GE 2018-ig. Picit elgondolkodva mindezen, akár ez az amerikai miniatomerömű bizony magyar hungarikum is lehetett volna.

( V.Zs.)