Naponta körülbelül milliós értékű áru tűnik el. A tolvajok különösen a jó minőségű, kisméretű tárgyakat részesítik előnyben, mivel azokat könnyű elrejteni és továbbértékesíteni. A szupermarketekben gyakran lopnak alkoholt, elemeket és borotvapengéket. A trendeket is követik, így egyre inkább fogynak az energiaitalok is. Sajtot és kolbászt is lopnak az önkiszolgáló részlegekből.

A drogériákban gyakran lopnak szemceruzát, rúzst és parfümöt. A barkácsboltokban nagyobb tárgyakat is elvisznek fizetés nékül, például akkumulátoros szerszámokat és robotfűnyírókat.
Vannak olyan családok, amelyek abból élnek, hogy egymást váltva egész nap a bevásárlóközpontokat fosztogatják. Az eladók szólni sem mernek... de a multiknál alkalmazott biztonsági őrök is távolról figyelik a lopási akciókat, mert ha közbelépésük ellen a tolvaj feljelentést tesz, akkor a törvény a biztonsági őrt maraszlatja el.

Lopások ügyfelek, alkalmazottak és szervezett bűnözés által

A vásárlók az áruk közel háromnegyedét lopják el, de összességében a lopások száma jelentősen megnőtt az elmúlt években. A kereskedelmi kutatók úgy vélik, hogy ez részben az önkiszolgáló kasszák elterjedésének köszönhető. Ezek lényegesen több lopásra adnak alkalmat: a címkéket felcserélik, hogy kevesebbet fizessenek. A kutatók azt vették észre, hogy a bolti lopásokat egyre inkább jól szervezett bandák szervezik. Többen kimennek, és megosztják a munkaterhelést.

Az egyik személy elvonja az eladó figyelmét, a másik raktárakban gyűjti össze az ellopott árukat, a harmadik pedig elmenekül az áruval. Azonban az üzlet saját alkalmazottai is részt vesznek olykor a lopásokban, akárcsak a kiszolgáló személyzet, például a polcmenedzserek vagy a takarítók. Ez a csoport a teljes kár körülbelül egynegyedét teszi ki.

„Egyre több ember van, aki már nem engedheti meg magának, vagy nem akar bizonyos termékeket megvásárolni – részben az árak miatt. Az idősek és a családok is egyre gyakrabban lopnak.”
Miközben a lopások okozta károk összege növekszik, a rendőrségi bejelentések száma csökken. Ez részben annak köszönhető, hogy a kiskereskedők ritkábban tesznek bejelentést. Sok kiskereskedő frusztrált, mert a bejelentések ritkán vezetnek elítéléshez és az elkövetők szankcionálásához, így megkímélik magukat a büntetőeljárások megindításával járó bürokratikus terhektől.” Továbbá a lopások 98 százaléka észrevétlen marad, és így semmilyen következménnyel nem jár. Különösen rossz a felderítési mutató Nyugaton, hiszen ott már nem lehet jellemrajzot adni származás és bőrszín említésével egy feljelentésben.

A bolti tolvajok a kamerák ellenére is bátrak, hiszen kitanulták már, milyen pózban nem lehet őket felismerni a felvételekről. Biztonsági őrt alkalmazni pedig, ma már elviselhetetlen költség egy kereskedő számára. Így, a politikusokra, a parlamentekre marad ez, az egész Európát sújtó probléma.

- a szerk.