A gazdák szerint az igazi gond az, hogy nem is nagyon látják, mikor kerül sor a kártalanításukra. Egy pedig a jövőt tervezni lehetetlen. Az érintett öt állattartó telep ugyan megkapja a Bérgarancia Alapból az alkalmazottak bérét az újraindításáig, ám a további, az állatok leölése után esedékes forrásokra , kárpótlásra még mindig várnak. enélkül pedig új állatokat vásárolni nem igazán tudnak. Nincs miből.

Egy érintett szerint az igazi gond az, hogy nem is nagyon látják, erre mikor kerülhet sor.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) részéről megerősítették, hogy az eddigi ismereteik szerint nem folyósították a telepek számára ezeket az állatok leölése után esedékes tételeket. Pedig a MOSZ a járványhelyzet kezelése kapcsán megfogalmazott javaslataiban kifejezetten jelezte, hogy nemcsak a segítség mértéke, hanem annak gyorsasága is kritikus jelentőséggel bír.

A probléma azért is súlyos , mert jelenleg az érintett gazdaságoknak nincs érdemi bevétele. Azt ugyanis tudni kell , hogy a szarvasmarha-tenyésztésben a tejértékesítés és -szállítás miatt folyamatosan, napról napra képződik a bevétel. Ebből a szempontból nagyon eltér az ágazat a növénytermesztéstől, ahol az év során jellemzően egyetlen időszakban jelentkezik a jövedelem. A pénzügyi háttér, a cash flow itt úgy épül fel, hogy a napi szinten érkező árbevételből folyamatosan elégítik ki a jelentkező költségeket. Ez akadt meg a vírussal. Így most egyszerűen nem termelődik bevétel, ezért képtelenek fizetni a kötelezettségei­ket. Ezek ugyanis a körülményektől függetlenül változatlanul jelentkeznek – mondta Koncz Máté, a szervezet elnöke.

A gazdálkodóknak fizetniük kell az energia-, a tárolási, a karbantartási költségeiket, vannak akiknek hiteleket kellene törleszteni, a gépek lízingdíjait kellene fizetni, ám ezeket egyelőre nem tudják megtenni a forráshiány miatt. Éppen ezért nagyon fontos a pénzek megérkezése, amelyek – részben – az állomány újjáépítésének a fedezetét is jelentik, ám most ez is várat magára.

Az állattartó telepek abból sem tudnak bevételre szert tenni, hogy a beragadt takarmánykészleteket piacra dobják esetleg. Egyrészt az erjesztett zöldtakarmányt nem lehet eladni, másrészt az érintett szemes takarmányt nem is lehetséges értékesíteni, de ha ez megtörténhetne, akkor sem vesz senki olyan készletet, amely mellől száj- és körömfájásos állományt vágtak ki.

Egy további helyzetre is felhívták a figyelmünket a MOSZ-nál. A Bérgarancia Alapból (BA) való fizetéssel sincs minden szál úgy elvarrva, ahogy korábban a tervekben szerepelt. A BA-t ugyanis arra találták ki, hogy ha egy cég fizetésképtelenné válik, akkor ebből a forrásból fedezik a munkavállalók bérét. Csakhogy ezek a cégek egyrészt nem váltak fizetésképtelenné, másrészt ezek a tételek így úgy jelennek meg, hogy a gazdaságok az átutalt összeggel tartoznak az állam felé. Egyszerűen ebben, az Unió által is előírt jogszabályi háttérben ez a felállás – hívták fel a figyelmet. Ez azért probléma, mert korábban azt jelezték, ezeket a terheket az állam átvállalja, azaz a cégek számára ezek fedezetét „odaadja”. Most tehát nem lehet azt mondani, hogy ez megtörtént volna. Összességében az mondható el, hogy egyelőre nem látják, mikorra rendeződhetnek ezek a késések, noha az elmaradás napról napra komoly problémákat okoz – hangsúlyozták a MOSZ-nál.

Ezeken a telepeken összességében nagyjából 200 ember dolgozik. Az alkalmazottak és a gazdaságok helyzetének megnyugtató rendezése érdekében szükség lenne a források mielőbbi eljuttatására.

(G.M.)