Nemcsak aggódnak de dühöngenek a gazdák. Több termelő és gazdálkodó ugyanis nem kapta meg a jogos jussát a területalapú támogatást. Számukra nehezen elfogadható érvekre hivatkozik a minisztérium az indoklásban, amelyek, ahogy mondják, messze vannak az életszerűségtől.

Több szakmai gyakorlati előírás esetén vitatható határozatok érkeztek a gazdálkodókhoz a támogatások elvonásáról. Egyikük nemes egyszerűséggel csak „szívatásnak” nevezte, hogy a támogatása felét visszatartják.

Egy gazdánál arra hivatkozva felezték meg a kifizetést, hogy a képeken nem felismerhetően mutatta be azt a gépet, amivel a gyepterületét lekaszálta.

Vicc az egész-mondta Virág Tibor.

Az üggyel kapcsolatban a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségénél (MOSZ) megerősítették , hogy a közelmúltban valóban számos gazdálkodó kapott levelet és egyben értesítést, amelyben azzal szembesülhettek, hogy a szabályok szerint nekik járó AÖP-támogatásnak csak egy részét kaphatják meg.

Koncz Máté elnök azt mondta lapunknak, hogy az ügy háttere a KAP (Közös Agrárpolitika) stratégiai tervében keresendő. E szerint a tagországoknak ki kellett alakítaniuk egy szakmai szempontrendszert, azt be kellett nyújtaniuk az Európai Bizottságnak jóváhagyásra, és azóta a dokumentum mentén születnek a döntések a szubvencióról. A szervezet elnöke szerint olyan szakmai kötelezettséget tartalmazó szempontrendszert fektettek le, amely nagyon komoly adminisztrációs kötelezettséget ró az igénylőre.

Koncz Máté szerint már a kialakítás fázisában jelezték az agrártárcának, hogy ez életszerűtlen helyzeteket teremt.

Az említett gyep esetében például ugyanis nem az az elvárás és nem azt kell bemutatni, hogy a kaszálás megtörtént, hanem hogy az előírt géppel csinálták, s annak felismerhetőségét kell biztosítani. Ha ez nem történik meg, akkor jöhet olyan határozat, hogy az egyébként jogosult összegnek csak egy részét ítélik meg, hiába van levágva a gyep.

A MOSZ is értesült arról, hogy számos esetben az igénylő csak a remélt összeg 50 százalékát kaphatja meg. A szervezet vezetője elmondta, az eljárásrendet nem az Unió kötötte, alakította ki. Ebben szabad kezet adott a tagországoknak, így tagállami hatáskör a feltételrendszer meghatározása, mint ahogy a szankciórendszer kialakítása is idehaza történt. Persze a felállított rendszert az Európai Bizottsághoz be kellett nyújtani jóváhagyásra.

Már tavaly is volt gond, de az elmúlt napokban került igazán fókuszba az ügy, mert a gazdák most kapják kézhez nagy számban a 2024. évi támogatások esetében azokat a leveleket, amelyekből értesülnek, hogy csak részben kapják meg a támogatást. A levelek azért most érkeznek, mert az esedékes támogatások kifizetési határideje június 30.

Koncz Máté megítélése szerint a probléma azért is akkut, mert a termelők jelentős köre immár harmadik-negyedik éve folyamatosan veszteséget kénytelen elkönyvelni. Már 2022 sok veszteséget okozott, de több régióban 2023 és 2024 sem volt jó év. Több aszályos szezon is volt közben. A tartalékok sok helyen komolyan visszaestek vagy akár teljesen el is fogytak. Így ezekre a pénzekre nagyon számítottak már a gazdák, s a remélt tételek nélkülözhetetlenek lennének a tavaszi munkáik folytatásához. Az elnök vészforgatókönyvet nem akart vázolni, de annyit azért megjegyzett, ha ez a helyzet fennmarad, akkor ez a nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy számos gazda felhagy a termeléssel a tartalékai teljes elapadása miatt. Éppen ezért a MOSZ azonnali tárgyalásokat kért az Agrárminisztériumtól – mondta.

A területalapú támogatások kifizetésével, amit az EU ad a gazdáknak alanyi jogon, a Gyurcsány-kormány óta gond van. Emlékezzünk csak vissza pár ezer forintos adótartozás miatt sok gazda nem jutott ezen összeghez hozzá. Vagy ne is beszéljünk arról a maffiáról, amely hivatalnokokkal karöltve a fel nem vett területalapú támogatásokat színlelt szerződésekkel simán magukévá tették.

(Csákány T.)