Szerda reggeltől a főváros több kerületében, a Főpolgármesteri Hivatalban, valamint több mint egy tucat vidéki helyszínen is sztrájkba kezd több ezer önkormányzati köztisztviselő – mondta Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke.

Az érintett helyeken nem veszik fel a munkát például az anyakönyvvezetők, a pénzügyesek, az adóigazgatási ügyintézők, valamint a hagyatéki ügyintézők sem.

A köztisztviselők azt akarják elérni, hogy érdemben emeljék meg a gyakran alig nettó 230-280 ezer forintos fizetésüket.

Csaknem húsz éve, 2008 óta változatlan ugyanis az az illetményalap, amelyet felszorozva – a végzettséggel és a tapasztalati évekkel kombinálva – számítják ki a köztisztviselők bérét. A szakszervezetek szerint ezt a jelenlegi 36 800 forintos illetményalapot legalább 80 ezer forintra kellene emelni.

A meghirdetett sztrájk már korábban konfliktust okozott, ugyanis mint megírtuk, a főispánok kormányzati utasításra bojkottálják az MKKSZ munkahelyi szervei által szabályosan kezdeményezett sztrájktárgyalásokat. A jogellenesség megállapítása érdekében az érdekképviselet pert indított.

Boros Péterné tájékoztatása szerint szerdán reggeltől húsz helyszínen sztrájkolnak majd. A legtöbb helyen egész nap tart a munkabeszüntetés, de például a Főpolgármesteri Hivatalban csak két órán át tart az akció.

A szakszervezeti vezető szerint egy eredményt már biztosan elértek: a kormány ugyanis nemrég bejelentette, hogy a következő hónapokban két lépésben, kétszer 15 százalékkal emelik majd meg azoknak az önkormányzati köztisztviselőknek a fizetését, akik tízezer főnél kisebb településen dolgoznak. Ezeken a helyeken végzi a munkáját a mintegy 29 ezer önkormányzati köztisztviselő 40 százaléka, az ő béremelésüket tehát az állam finanszírozza. A nagyobb településeken viszont (vagyis az önkormányzati köztisztviselők 60 százalékának esetében) többnyire nem lesz pénz semmilyen fizetésemelésre, az állam ugyanis nem biztosít forrást, a kivetett szolidaritási hozzájárulási adó pedig túl nagy terhet jelent a városoknak. Volt olyan település, ahol még a létszámot is csökkenteni kellett.

Boros Péterné azt mondta, hogy a szerdai sztrájk még csak a kezdet, terveik szerint ugyanis később hasonlóan küzdenek majd az alacsony fizetések ellen a kormánytisztviselők is, valamint a kormánytisztviselők is. Esetükben még nem bírálta el jogerősen a bíróság azt a beadványt, amely a sztrájk legális megtartásához szükséges – ha ez megtörténik, akkor még többen tagadhatják meg a munkát.

A szakszervezetek egyébként sérelmezték, hogy a tárgyalások lefolytatására kijelölt Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium nem volt hajlandó leülni velük egyeztetni.

A Navracsics Tibor vezette minisztérium azt írta: „a bíróság ítéletéből úgy tűnhet, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete a kormánytisztviselőket és az önkormányzati köztisztviselőket félretájékoztatta, és szakmai célok helyett politikai célok vezérlik. Bízunk benne, hogy a szakszervezet részéről a jövőben az esetleges politikai célok helyett szakmai célok kerülnek előtérbe a jogszabályok maradéktalan betartása mellett”.

(V.Zs.)