Akár 2600 dolgozó állása is veszélybe kerülhet a Dunaferrnél . Az acélipari vállalatnak már 2022 végén súlyos működési problémái voltak, sajtóhírek szerint a korábbi vezetés hibái és az akkoriban kirobbant energiaválság miatt. A kormány 16 milliárd forint állami gyorssegélyt adott, fél évig átvállalták a munkabérek kifizetését, hogy elkerülhető legyen a gyár teljes leállása és a tömeges elbocsátás. Most úgy tűnik, mégsem lehet megakadályozni a térséget megrengető gazdasági és munkaerőpiaci katasztrófát. Az üzem a gazdaságtalan termelés és az alacsony acélárak miatt tartozásokat halmozott fel, és 2024 novemberében a Fővárosi Törvényszék felszámolási eljárást indított.

Sok család generációk óta dolgozik a Vasműben, szeretik a gyárat, nekik ez érzelmi kérdés is. Van egy szólás Dunaújvárosban: “ha él a gyár, él a város” – jellemezte korábban az üzem fontosságát Mészáros Lajos helyi országgyűlési képviselő. Ő volt az, akinek sikerült rávennie Orbán Viktort, hogy a kormány foglalkozzon a vasmű állami megmentésével.

Sokak szerint a 2004-ben privatizált vállalat kanosszajárása állítólag az orosz és ukrán tulajdonosok profitmaximalizálása miatt történt, nem forgatták vissza a pénzt, új technológiákat se vezettek be, így már a 2010-es évek végén fenntarthatatlanná vált a működés. Persze azt ne feledjük, hogy komoly csiki-csuki volt a tulajdonosok között, próbálták egymást el lehetetleníteni és ehhez kaptak magyar ügyvédi segédletet is !! Azt se felejtsük el, hogy az orosz és ukrán tulajoknak a gyár stratégiailag volt font itt Európa közepén. HOgy nem fejlesztettek az inkább a belső vitáknak tudható be.

Megmosolyogtató az is, hogy a kegyelemdöfést a legendás üzemnek az energiaár-robbanás adta meg. Már csak azért is, mert máshol sem lett olcsóbb az energia és mégis működnek az üzemeke.

A Dunai Vasmű az ország legnagyobb kohászati-gépészeti komplexuma és Dunaújváros legnagyobb munkaadója, ezért valóságos gazdasági katasztrófa várható, ha teljesen leáll az üzem. Már pedig le fog állni. Már csak azért is, mert a gyár felszámolását feldarabolták. Azaz nem egy kézben van és mint tudjuk ahány ló, annyi felé húz majd. Így a gyár jövője is megpecsételődött, mert így befektető aligha lesz.

Aligha gondolhatta bárki is a kilencvenes évek előtt, hogy egyszer majd nem lesz szükség rá. Hiszen már a XIX. században Széchenyi István felvetette, hogy létesüljön egy kohászati üzem a térségben, végül mivel nem volt a közelben kitermelhető vasérc, a téma lekerült a napirendről. Az 1929-33-as gazdasági válságot követően megint szükségessé vált a hazai kohászat bővítése, majd a II. világháború után a kormány az akkor még Dunapentelének hívott kis települést jelölte ki a haza kohászat központjának. Nemcsak gyár, hanem egy komplett iparváros is épült: 1950 május 2-án kezdődött a grandiózus beruházás.

A hatvanas évektől, már nemcsak kohászatként üzem volt, hanem saját termékeket, például radiátorokat is készített. A nyolcvanas években egy városnyi ember, 13 ezer munkavállaló dolgozott az üzemben.1982–1983-ban a gyár már veszteséget termelt, és ekkor először elmaradt a fizetésemelés. 1984-ben vette fel a cég a Dunaferr márkanevet és a logót, majd 1992-ben részvénytársasággá alakult. 2004-ben a privatizációval a Donbass Ipari Szövetség tulajdona lett.

A Fővárosi Törvényszék 2023. január 5-én elrendelte az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt., majd április 12-én az ISD Kokszoló Kft. felszámolását. Az év elején a brit Liberty Steel szándéknyilatkozatot írt alá, hogy újraindítja a gyárat, de csak a meleghengerműt üzemelték be, a nagyolvasztót leállították, így acélgyártás sincs.

(Csákány Tibor)