A Transfermarkt.com adatai szerint a vizsgált évben a tizenkét NB I-es együttes keretét átlagosan 38 labdarúgó alkotta, tehát egy focista átlagosan évi 55,7 millió forintot keresett, ami havi szinten 4,6 mil­liót jelent. Ez a szám azonban nem valós, hisz ebben a játékosok prémiumai nincsenek benne. Azaz jóval több pénzt tehet zsebre egy egy focista havonta. Van olyan játékos nem egy, amely havonta ezen összeg többszörösét keresi meg.

Nos a legfrissebb bruttó magyar átlagbérnek is , ami 670 ezer Forint, bizony a hétszeresét zsebelik be az NB1-ben játszó focisták. Ráadásul mivel a futballisták az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) szabályai szerint adóznak, a minimálbér feletti keresetüknek mindössze a 15 százalékáról kell lemondaniuk.

Az átlag szót helyén kell kezelni. Ez nem azt jelenti, hogy minden játékos ekkora fizetést kap, ugyanis óriási a szórás. A többség feltehetőleg az átlag alatt szerepel, de nyilván van egy szűk kör, leginkább a tehetős kluboknál, akiknek a fizetése jócskán meghaladja ezt.

Azt tényként ki lehet jelenteni, hogy a nagyon fiatal akadémistákat leszámítva, az élvonalban nincs olyan játékos, aki egymillió alatt keresne. S nem csak a játékosok járnak jól, összesen 1686 fő dolgozik a 12 NB I-es klubnál, akiknek az átlagos bérköltsége szintén meghaladja a havi 800 ezer forintot.

Anyagi és bér problémák nincsenek az Nb1-ben. A labdarúgás az elmúlt esztendőkben kiemelt kormányzati támogatást kapott. Ezt tükrözi az elmúlt tíz évben végzett 14 stadionépítési vagy -fejlesztési projekt is, amely tekintetében az UEFA ranglistáján az előkelő 6. helyen áll hazánk. Kérdéseket vet fel továbbá, hogy míg a jegybevételek (1,3 milliárd Ft) alapján a 30., a belföldi televíziós megállapodások (8,9 milliárd Ft) szerint a 18., a külföldi mezszponzorációk (8 százalék) tekintetében pedig csak a 43. helyet foglalja el a magyar bajnokság Európában, addig a klubok összesített nettó saját tőkéje (59,5 milliárd Ft) alapján az előkelő 11. helyen áll.

Ez alapvetően egy hosszú távú fenntarthatóságot sugall, de a helyezésekben jelentős mozgás látható, ami közel sem ideális. Jól mutatja, hogy a magyar klubok erre a fenntarthatóságra részben azért képesek, mert az MLSZ-en keresztül a televíziós jogdíjakból, valamint a szerencsejátékból érkező, gyakorlatilag állami támogatásból komoly bevételhez jutnak. Mindez olyan mértékű, hogy minden NB I-es csapat legalább minimális veszteséggel elboldogul, a tulajdonos különösebb finanszírozása nélkül – közölte Szabados Gábor.

(Cs-Áron)