Ítéletet hozott a Szegedi Törvényszék a szegedi BYD gyár kisajátítási mintaperében, mert a földjeiktől megfosztott gazdák elkeseredésükben jogorvoslatot kértek. A földtulajdonosok ugyanis egy aggályos értékbecslés alapján alig kaptak valamit a , 444 forintot négyzetméterenként, amin most a BYD gyára épül.

A bíróság szerint jóval több pénz járna a földtulajdonosoknak, de a szegedi önkormányzat és a kormányhivatal nem ért egyet az ítélettel így a Kúriához vitték az ügyet.

Érdekes, hogy az önkormányzat a gazdáktól elvett területeket 17-szeres áron adta tovább a BYD-nak.

A gazdák földjeinek kisajátításakor egy olyan értékbecslést vett alapul Szeged , amely jóval távolabbi és sokkal olcsóbb területek alapján számolta ki a BYD miatt tőlük elvett földek értékét. Ami így persze rendkívül alacsony lett, ezért is indítottak pert a gazdák: szerintük a nekik kifizetett összegek sokkal alacsonyabbak a területeik valós értékénél.

A „bíróság megállapította: a megelőző eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye aggályos és a szakvélemény aggályossága a perben nem küszöbölhető ki, ezért a perben új szakértő kirendelése mellett döntött” – a Szegedi Törvényszék úgynevezett mintaperben mondta ezt ki. A bírósági eljárást azok a földtulajdonosok indították, akik szerint a szegedi önkormányzat, valamint a megyei kormányhivatal áron alul sajátította ki területeiket a kínai autógyár építéséhez.

A szakértő kérdése azért lényeges, mert csak ő állapíthatja meg egy föld értékét, és ezt a bíróságnak el kell fogadnia. De az értékbecslésnek is vannak szabályai, amit a kormányhivatal által felkért szakértő nem tartott be. A Szegedi Törvényszék ezért új szakértőt bízott meg a perben, aki újraszámolta a kisajátított területek értékét. Figyelembe vette, hogy a térségben speciális helyzetet teremt az ipari övezet közelsége, ami önmagában, a jövőbeni konkrét hasznosítástól függetlenül hatással volt a kisajátított ingatlanok kisajátításkori értékére, az ingatlanoknak az ipari övezet közelségéből adódó speciális elhelyezkedése, az ipari övezet alappal várható bővítése, amennyiben az az ingatlanárakban ténylegesen megmutatkozik, olyan szempont, amelyet a szakértőnek értékelnie kellett, az adásvételi előszerződés, a „Pick ingatlanok” alperesek által sem vitatott értékesítési árát, amik teljes mértékben a szakértői állítással összhangban vannak, a Gksz övezet keleti irányba történő növekedését, az annak lehetőségét alátámasztó, a perbeli kisajátítási eljárások előtt már ismert terveket (Szeged Megyei Jogú Város 2009-ben jóváhagyott Városfejlesztési koncepcióját). Azt is hangsúlyozta a bíróság, hogy a per előtt készült szakértő a véleményét „kizárólag olyan értékadatokra alapozta, amelyeket a Szaktv. 40. § (5) bekezdésében foglalt kógens törvényi rendelkezés megsértésével használt fel, a szakvélemény a Pp. 316. § (1) bekezdés d) pontja alapján aggályos. A szakvélemény aggályossága a perben nem volt kiküszöbölhető, mivel az új értékadatok beszerzésén alapuló szakvélemény mindenképpen új szakvéleménynek tekinthető.” A bíróság szerint kb. 670 forint járna a gazdáknak négyzetméterenként.

A szegedi önkormányzat és a kormányhivatal is elégedetlen a Szegedi Törvényszék ítéletével, ezért a Kúriához fordultak. A város arra hivatkozik, hogy jogszabálysértés történt a perben. Azt írják, hogy „a bíróság megsértette a bizonyítás szabályait és kifejezetten a Kp. 78. § (4) bekezdését.” Valamint, hogy „az elsőfokú bíróság szakértői kompetenciát korlátozott”. Emiatt azonnali jogvédelmet kértek, hogy ne kelljen fizetniük a gazdáknak.

A kormányhivatal az új szakértővel kapcsolatban nyújtott be kifogásokat. Mint írják: „A homályos, félreérthetően megfogalmazott szakértői állítások, a bizonytalan alátámasztással alkalmazott szakértői eszközök (jelen esetben: értékkorrekciók) a szakvélemény helyességét lehetetlenné, a szakvéleményt aggályossá teszik.” Ezért új eljárást és új határozatot kérnek.

(Kovács G.)