Újabb következményei is lehetnek a magyar szuverenitásvédelmi törvénynek, ha az EB úgy ítéli meg a már elindult vizsgálatában, hogy az uniós Alapjogi Chartával is ütközik a jogszabály – ezt nyilatkozta Piotr Serafin, a bizottság költségvetésért felelős uniós biztosa az Európai Parlamentben, ahol két szakbizottság előtt értékelte, miként működik a magyar pénzek felfüggesztésénél is használt úgynevezett feltételességi mechanizmus.

Arról azonban nem beszélt a biztos, hogy pontosan milyen következménye lehetne a vizsgálatnak, ha az elmarasztalnák a törvényt.

Brüsszeli források szerint, ha az Európai Bizottság arra a következtetésre jutna, hogy az Alapjogi Chartával ellentétes a törvény, akkor akár újabb források befagyasztását is kezdeményezhetné a testület.

Az eddig felfüggesztett pénzekről szólva Piotr Serafin azt mondta: továbbra is a magyar kormánynál pattog a labda, a kabinetnek kell lépnie, hogy az ország hozzáférjen a már befagyasztott forrásokhoz. Mint emlékezetes, jogállamisági és átláthatósági problémák miatt 2022 decemberében 6,3 milliárd eurót függesztettek fel három uniós programból, ezek orvoslására a Bizottság a tagállamokkal közösen konkrét lépéseket határozott meg. Ebből az összegből tavaly év végén mintegy egymilliárd euró végleg elveszett: az uniós költségvetésben évekre lebontva lehet csak fölhasználni az összegeket, a 2022-re szánt pénz esetében pedig 2024 végéig lett volna lehetőség erre.

Az Uniós biztos reményét fejezte ki, hogy idén előrelépés történhet, ugyanakkor rámutatott: a magyar kormány lépései nélkül idén decemberben újabb egymilliárd eurónak mondhat búcsút az ország.

Serafin kitért a magyar modellváltó egyetemek politikai befolyásoltsága miatt visszatartott Erasmus-pénzekre is. Kiemelte, hogy bár az EB korábban világos feltételeket szabott az alapítványi fenntartású egyetemek ügyében, a magyar Országgyűlés olyan törvényt fogadott el tavaly év végén, amely nem orvosolt minden problémát, ezért maradt életben a felfüggesztés.

Információink szerint a zárt ajtók mögött történő szavazáson 19 támogatás mellett. Mivel a magyar kormány döntései, lépései miatt nem jut minden uniós forrás azokhoz, akiknek szánják, többször felmerült már, hogy nagyobb szerep jusson a közvetlen támogatásoknak. Ezzel kapcsolatban Piotr Serafin azt mondta, szerinte fontosak lennének olyan „okos” szabályok, amikkel a támogatások eljutnak a magyar állampolgárokhoz, bár „nem egyszerű megkerülni egy kormányt”. Az Erasmus és kohéziós pénzeken túl a Covid-járvány után létrehozott helyreállítási alapból további 10,4 milliárd euróhoz nem férünk hozzá, ezek 2026 végén vesznek el végleg, ha nem lép addig a magyar kormány.


(Kovács G.)