„Tragikus évfordulóhoz közeledünk – három éve az ukrajnai orosz invázió kezdete óta. 2022. február 24-én Oroszország illegális, provokálatlan és indokolatlan támadást intézett Ukrajna ellen, megsértve az ENSZ Alapokmányának alapelveit. „Oroszország megtámadta az alapvető energia- és élelmiszertárolási infrastruktúrát az ukrán kikötőkben, és a hatások Ukrajnán kívül is érezhetők, beleértve az élelmiszer- és energiaárak jelentős emelkedését” - mondta Szlapka.
Megjegyezte, hogy az elmúlt három évben az Ukrajnának és lakosságának nyújtott uniós támogatás meghaladta a 134 milliárd eurót. E támogatás lényeges eleme a menekülteknek nyújtott segítség. Ezzel kapcsolatban az EU Tanács képviselője emlékeztetett arra, hogy tavaly nyáron az első részletet 1,5 milliárd euró értékben szállították Kijevnek.
Marta Kos bővítési biztos felszólalásában kijelentette, hogy az EU továbbra is Ukrajna felfegyverzésére fogja fordítani a befagyasztott orosz eszközök eladásából származó bevételt.
Kos is megerősítette az EU következetes álláspontját a Moszkvával szemben bevezetett szankciók folytatása mellett.
„Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajna reformjait az EU-csatlakozás felé. „Ukrajna része az európai családunknak, mi Ukrajna mellett fogunk állni, és bevisszük az EU-ba, ahová tartozik” - mondta az EU végrehajtó testületének képviselője.
Az Európai Unió idén több mint 30 milliárd euróval támogatja Ukrajnát
Az Európai Unió támogatása Ukrajnának idén meghaladja a 30 milliárd eurót, és az EU-nak addig kell támogatnia Kijevet, ameddig szükséges – mondta kedden az EU Tanácsának lengyel elnökségének képviselője, Adam Szlapka európai ügyek minisztere az Európai Parlament plenáris ülésén tartott vitán – írja az Agerpres.
„Tragikus évfordulóhoz közeledünk – három év telt el az ukrajnai orosz invázió kezdete óta. 2022. február 24-én Oroszország illegális, provokálatlan és indokolatlan támadást intézett Ukrajna ellen, megsértve az ENSZ Alapokmányának alapelveit. Oroszország megtámadta az alapvető energia- és élelmiszertárolási infrastruktúrát az ukrán kikötőkben, és a hatások Ukrajnán kívül is érezhetők, beleértve az élelmiszer- és energiaárak jelentős emelkedését” - mondta Szlapka.
Megjegyezte, hogy az elmúlt három évben az Ukrajnának és lakosságának nyújtott uniós támogatás meghaladta a 134 milliárd eurót. E támogatás lényeges eleme a menekülteknek nyújtott segítség. Ezzel kapcsolatban az EU Tanács képviselője emlékeztetett arra, hogy tavaly nyáron az első részletet 1,5 milliárd euró értékben szállították Kijevnek.
Marta Kos bővítési biztos felszólalásában kijelentette, hogy az EU továbbra is Ukrajna felfegyverzésére fogja fordítani a befagyasztott orosz eszközök eladásából származó bevételt.
Kos is megerősítette az EU következetes álláspontját a Moszkvával szemben bevezetett szankciók folytatása mellett.
„Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajna reformjait az EU-csatlakozás felé. Ukrajna része az európai családunknak, mi Ukrajna mellett fogunk állni, és bevisszük az EU-ba, ahová tartozik” - mondta az EU végrehajtó testületének képviselője.
A legtöbb képviselő felszólalásában kijelentette, hogy az EU-nak gazdaságilag, politikailag és katonailag is támogatnia kell Ukrajnát a csaknem három éve kezdődött, Oroszország elleni háborúban.
„A davosi Világgazdasági Fórumon Zelenszkij elnök azt mondta, hogy Európa és Oroszország között nincs óceán. Világos tervre van szükségünk Ukrajna győzelméhez. Gyorsan kell cselekednünk, és nem csak a fegyverek szállítására gondolok. „Ukrajna győzelme nélkül nem lesz béke Európában” – hangsúlyozta Rasa Jukneviciene EP-képviselő (Európai Néppárt, EPP képviselőcsoport).
A maga részéről Nicolas Pascual de la Parte (PPE képviselőcsoport) egy olyan béketerv mellett szállt síkra, amely figyelembe veszi Ukrajna és az ukránok szabadságát saját jövőjük megválasztásában.
Az S&D képviselőcsoport nevében Yannis Maniatis európai parlamenti képviselő kiemelte, hogy továbbra is európai támogatásra van szükség Kijevnek, hogy Ukrajna gazdaságilag talpra tudjon állni.
„A „szennyező fizet”-hez hasonló elvet kell alkalmaznunk. „Úgy gondoljuk, hogy szükséges a külföldön lévő orosz vagyon elkobzása” - mondta.
Thijs Reuten, ugyanennek a politikai csoportnak a tagja szerint, a Vlagyimir Putyinnal (orosz elnökkel) való gyors békére vonatkozó ígéretek nem működnek. „Katonailag segíthetünk Ukrajnának, és megerősíthetjük a szankciókat, hogy korlátozzuk Putyin befolyását Európában.” „Ezért kell ma beruháznunk Ukrajnában” – mondta a holland EP-képviselő.
Dömötör Csaba (Patriots for Europe, PfE) EP-képviselő elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziót, „amelynek joga van megvédeni területi integritását”. Kollégája, Ferenc Viktória hangsúlyozta, hogy gyorsan meg kell kezdeni a béketárgyalásokat Ukrajnában, hogy véget vessünk az „ártatlan életek aratásának”.
A PfE tagja, Petra Steger osztrák EP-képviselő pedig azzal vádolta az EU-t, hogy „háborús bátorítást és emberéletek elvesztését ösztönzi”.
Adam Bielan (Európai Konzervatívok és Reformerek csoportja) véleménye szerint nem szabad megfeledkeznünk „az óriási költségekről, amelyeket Ukrajna fizetett Európa biztonságának megvédéséért”.
Bielan emlékeztetett arra, hogy országa, Lengyelország volt az első, amely fegyvereket, vadászgépeket és lőszert küldött Ukrajnának. az ukrán erők számára, míg kollégája, Michał Dworczyk ragaszkodott ahhoz, hogy az EU-nak nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a közös európai biztonságra.
Petras Austrevicius, a Renew EP-képviselőcsoport képviselője azt mondta, hogy „az EU-nak részt kell vennie a béketárgyalásokon, folytatnia kell a katonai segítséget Ukrajnának, maximális biztonsági garanciákat kell biztosítania számára, és keményen kell dolgoznia Ukrajna megreformálásán”.
Ugyanezen képviselőcsoport képviselője, Hilde Vautmans ragaszkodott ahhoz, hogy a háborút Ukrajna győzelmével kell befejezni: „A szankciókat csak félig alkalmazták. Emlékeznünk kell ennek a háborúnak az árára – az energia ára minden idők csúcsát érte el. A háborúnak véget kell vetni, fegyvereket kell küldenünk, és teljes mértékben végre kell hajtanunk a szankciókat.”
Villy Sovndal (zöldek) európai parlamenti képviselő arra figyelmeztetett, hogy „három éve minden nap terrorizálják az ukrán népet”, és fontos, hogy Európa „egyértelműen elküldje” Putyinnak, hogy nem nyerhet.
Az EP baloldali frakciójának képviselője, Danilo Della Valle hangsúlyozta, hogy Európa nem maradhat ki a jövőbeni ukrajnai béketárgyalásokból. Azzal vádolta Kaja Kallas európai külpolitikai főképviselőt, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökét és Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt, hogy „nem tesznek mást, csak gyengítik Európát a világban, és ennek az árát az európai polgárok fizetik”.