Ha nem euró-övezeti úti célt választanak, költségeiket növelheti vagy csökkentheti az euró, adott ország pénzneméhez viszonyított árfolyama. Az ilyen mozgások az utazási irodák utazásainak áraiban és az egyéni utazók költségvetésében is megmutatkoznak. Hol kapnak többet a megkeresett eurójukért, és fordítva, hol lesz drágább a tartózkodásuk?
Akár a brazíliai, Rió-i karnevált választják, akár Törökország strandjait, akár a virágzó japán cseresznyevirágokban gyönyörködtnek, az euró erőssége szempontjából jó ötletnek tűnik ezekre a helyekre ellátogatni. Ellenkező példa, a turisták számára az, hogy az amerikai vagy brit élményekért, valamint Lengyelország felfedezéséért sokkal többet kell fizetniük.
2024 eleje óta az euró több devizával szemben erősödött. Ez azt jelenti, hogy devizában többet kaphatunk a saját devizánkért, ami lehetővé teszi, hogy több fogyasztási cikket vásároljunk külföldön.

Merre érdemes erős euróval utazni?
Érdekes lehet Törökország fejlődése, amelynek valutája az elmúlt években erősen gyengült. Ez az ország rendkívül népszerű a nyaralók körében. Így, éves szinten csaknem 60 %-kal több utas indult Törökországba. Az euró tavaly a legnagyobb értéknövekedést érte el a török lírával szemben. 2024 elejéhez képest 16%-kal erősödött. Ha azonban két éves periódust vesszük, akkor 80 százalék feletti volt az erősödés.
Tavaly az euró is jelentősen, hozzávetőlegesen 12%-kal emelkedett a brazil reálhoz képest. Magyarország, Oroszország, Korea, Új-Zéland és Japán devizái is gyengültek az euróval szemben. Brazília és Japán példája, amelyek nagy távolságuk miatt nem állnak a turisták érdeklődésének élén, jól mutatják, hogy az ilyen árfolyammozgások hogyan ösztönözhetik a turizmust. Tavaly rekordszámú, 37 millió turista érkezett a Felkelő Nap országába, ami 47%-kal több mint egy évvel korábban, és ez részben a gyenge jennek volt köszönhető. A Brazíliába érkező turisták is rekordot döntöttek, szintén a gyenge reál hatására.

Az inflációs különbségek is fontosak
Hangsúlyozni kell azonban, hogy nem az árfolyam az egyetlen, amely befolyásolja a turisztikai költségeket. Az árak alakulása (infláció) az adott országokban általában eltér az euró-zóna helyzetétől, ami befolyásolja az áruk és szolgáltatások valós költségeit.
Az árfolyamváltozások és az inflációs különbségek kombinálásával jobban meg tudjuk határozni, hogy az euró-zóna lakói hol nyaralhatnak olcsóbban, és hol számíthatnak magasabb költségekre. Bár ez a számítás sem teljesen pontos, hiszen a statisztikai hivatalok és a teljes fogyasztói kosár adatai alapján készült. Ez azonban nem a nyaralni igyekvőkre jellemző tipikus statisztika.
Az árfolyamváltozásokat és a fogyasztói kosarak változásait figyelembe véve, úgy tűnik, hogy az euró-zóna lakosai számára Brazíliában lenne a legolcsóbb egy nyaralás az előző évhez képest, ahol az éves infláció és az árfolyamváltozások figyelembevétele után 8,5 százalékkal lennének alacsonyabbak az árak. Dél-Koreában vagy Új-Zélandon körülbelül 5%-kal olcsóbb lehet egy nyaralás. Az olyan nyaralóhelyeknek, mint Magyarország vagy Svédország is olcsóbb kellene, hogy legyen a tavalyihoz képest, de Magyarországon egy súlyos kereskedelmi etikai probléma miatt, inkább dinamikus árnövekedés tapasztalható, amely nem egyenesen arányos a szolgáltatások minőségével.

Ha az árfolyamváltozásokat és az inflációt hasonlítjuk össze évről évre, az üdülések drágábbak Törökországban, ahol a magas infláció és a török líra tavalyi enyhe gyengülése 22%-kal növelte az euróövezeti lakosok számára is az árakat. Magasabbak a költségek az USA-ban (7%-kal), az Egyesült Arab Emírségekben és Lengyelországban is.