Karsai Tamás volt helyettes államtitkár és Barta-Eke Gyula volt állami cégvezető is vádlottja a minisztériumokon átívelő korrupciós büntetőügynek. Szerdán mindketten tagadták bűnösségüket. Utóbbi még a róla készült fotót is töröltetni akarta. Az 54 vádlottat felvonultató bűnügy 2022-ben robbant ki: 150 ügyész és rendőr csapott le főként minisztériumi tisztviselőkre. Az ügyészek szerint minisztériumi tolvajnyelvet találtak ki az elkövetők, hogy az esetleges lehallgatásukat ne lehessen érteni. Karsait „Kékszakállnak”, Barta-Eke Gyulát csak „B úrnak” nevezték egymás közt. Előbbire négy év, utóbbira öt év letöltendő börtönt kért a vádhatóság.

Ez az a Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is érintő vesztegetési botrány, ami 2022 áprilisában robbant ki, ekkor 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le főként minisztériumi tisztviselőkre. A vádak szerint a tisztviselők kenőpénzért cserébe elsősorban vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre. Közülük két pénzügyminisztériumi osztályvezető is beismerte már a bűnösségét a bíróság előtt, többéves börtönbüntetést és jelentős vagyonelkobzást vállalva ezzel.
Az elsőrendű vádlott, egy pénzügyminisztériumi referens jól szervezett korrupciós hálózatot épített ki, melynek segítségével széles körben tartott kapcsolatot pályázatírókkal, projektmenedzserekkel és pályázó cégek vezetőivel. A rendszer lényege az volt, hogy több munkatársát – köztük a csütörtökre idézett kormánytisztviselőket – bevonva, milliós összegekért cserébe elintézte a pályázatok nyertességét, az ellenőrzések cégek számára kedvező lefolytatását, valamint a pályázatokkal kapcsolatos kérelmek, jogorvoslati eljárások kedvező elbírálását.
Az ügyészség szerint összesen 108, uniós forrásból finanszírozott (főként a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt) pályázat, valamint további nyolc, hazai forrású (az Egészségügyi Támogatási Program keretében benyújtott) pályázat érintett az ügyben. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot.

A vádiratban foglaltak szerint a fővádlottak minisztériumi tolvajnyelvet találtak ki, hogy lehallgatásuk esetén a nyomozók ne tudják azonosítani őket, mégis kiderült, hogy kit neveztek „Faszfejnek” és kit „Pumuklinak”.
„B úr” volt a ragadványneve a vádak szerint Barta-Eke Gyula tizenkettedrendű vádlottnak, Karsai Tamást pedig csak „Kékszakállként”, illetve „Lisztes Krisztiánként” emlegették. Két társuk mellett őket hallgatta meg Oláh Gaszton bíró szerdán.
A tárgyalást egy apró közjáték előzte meg, Barta-Eke ugyanis azt szerette volna elérni, hogy ne készüljön róla fotó a bírósági folyosón.
Barta-Eke Gyula tizenkettedrendű vádlott ugyanakkor korábban fontos állami posztokat töltött be, e minőségében került a vádlottak közé is. Barta-Eke a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) volt kancellárjaként 2015-ben vált ismertté, amikor egy egyetemi tévéműsor felvételén a stúdióban lévő nők teherbe ejtésén viccelődött, amiért az egyetem teljes vezetése elhatárolódott tőle.
A volt kancellár ezután 2019 és 2022 közt a korábban Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá tartozó IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.-t vezette. E tisztségében ő volt az, aki egyes uniós pályázatokhoz az előminősítési tanúsítványt kiállította.
A vádirat szerint Barta-Eke a tanúsítványok kiállításáért cserébe egyenként hárommillió forintot kért a pályázóktól.

Az ügyészek szerint a pénzeket egy ismerőse, a bűnügy tizenharmadrendű vádlottjának, B. Ildikónak a közreműködésével kapta meg, akit szintén idéztek szerdára. Ő szintén mindent tagadott a mai tárgyaláson.

Az ügyészek szerint a pénzeket egy ismerőse, a bűnügy tizenharmadrendű vádlottjának, B. Ildikónak a közreműködésével kapta meg, akit szintén idéztek szerdára. Ő szintén mindent tagadott a mai tárgyaláson.




(VZS)