Egyebek közt 25 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadását ismert be a Pénzügyminisztérium volt helyszíni ellenőrzési osztályvezetője a Budapest Környéki Törvényszéken zajló bűnügy tárgyalásán.
A minisztériumokon átívelő korrupciós ügy harmadrendű vádlottja után a negyedrendű vádlott – aki szintén a Varga Mihály vezette tárca osztályvezetője volt – szintén mindent beismert.
A bíróság később hoz ítéletet velük szemben. Az ügyészség mindkettőjükkel szemben ötéves börtönbüntetés és vagyonelkobzás kiszabását kezdeményezte. Továbbá, hogy végleg tiltsák el őket a közszolgálati tisztviselői foglalkozástól.
A másodrendű vádlott azonban, akire hét év börtönt kértek az ügyészek beismerés esetére, tagad.
Az ötvennégy vádlottat felvonultató bűnügy 2022 áprilisában robbant ki, amikor 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le főként minisztériumi tisztviselőkre, akik közt van egy volt helyettes államtitkár is.
• A vádak szerint a minisztériumi tisztviselők elsősorban uniós pályázatokat manipuláltak. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot.
Volt pénzügyminisztériumi tisztviselők meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Budapest Környéki Törvényszéken a minisztériumokon átívelő korrupciós bűnügy tárgyalása. Ez az az ügy, amelyben Varga Mihály pénzügyminiszter tucatnyi korábbi beosztottjára – köztük osztályvezetőkre, főosztályvezető-helyettesekre, egy főosztályvezetőre és egy volt helyettes államtitkárra is – letöltendő börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség.
A Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is érintő vesztegetési botrányban a Központi Nyomozó Főügyészség 54 ember ellen emelt vádat februárban. Az ügy 2022 áprilisában robbant ki, ekkor 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le főként minisztériumi tisztviselőkre. A vádak szerint a tisztviselők kenőpénzért cserébe elsősorban vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre.


A vádirat szerint az elsőrendű vádlott, egy pénzügyminisztériumi referens, jól szervezett korrupciós hálózatot épített ki, melynek segítségével széles körben tartott kapcsolatot pályázatírókkal, projektmenedzserekkel és pályázó cégek vezetőivel. A rendszer lényege az volt, hogy több munkatársát – köztük a csütörtökre idézett kormánytisztviselőket – bevonva, milliós összegekért cserébe, elintézte a pályázatok nyertességét, az ellenőrzések cégek számára kedvező lefolytatását, valamint a pályázatokkal kapcsolatos kérelmek, jogorvoslati eljárások kedvező elbírálását.
Az ügyészség szerint összesen 108 uniós forrásból finanszírozott (főként a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt) pályázat, valamint további nyolc, hazai forrású (az Egészségügyi Támogatási Program keretében benyújtott) pályázat érintett az ügyben.
A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot.
Az első hat vádlottnak – mint pénzügyminisztériumi tisztviselőnek – az is a feladatkörébe tartozott, hogy a nemzeti csalás elleni stratégiában meghatározott feladatokat végrehajtsa, és a csalás megelőzésében, annak azonosításában is közreműködjön.
A vádak alapján az elsőrendű vádlottnak még arra is volt gondja, hogy a pályázatok helyszíni ellenőrzését is kontroll alatt tartsa, ezért a Pénzügyminisztérium helyszíni ellenőrzési osztályvezetőjét – a későbbi harmadrendű vádlottat – is bevonta a korrupciós hálózatba. Utóbbi gondoskodott róla, hogy a kenőpénzzel biztosított támogatások helyszíni ellenőrzésére magát vagy egy munkatársát – aki az ötödrendű vádlott lett – osszák be. Abban állapodtak meg, hogy az ellenőrzések a kedvezményezettek számára kedvezően folynak le, vagyis nem tárnak fel hibát, és rövid időn belül lezárják a vizsgálatokat.
Mint megírtuk, a fővádlottak minisztériumi tolvajnyelvet találtak ki, hogy lehallgatásuk esetén a nyomozók ne tudják azonosítani őket, mégis kiderült, hogy kit neveztek „Faszfejnek” és kit „Pumuklinak.
(cs)