Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága hétfőn este szavazott a 2023-as uniós költségvetés parlamenti javaslatáról. A Fidesz delegációjának közleménye szerint a vitában felszólalt Deli Andor képviselő, aki azt mondta, hogy módosító javaslatokat adott be a párt annak érdekében, hogy az orosz–ukrán háború és az elhibázott uniós szankciók miatt kialakult válságra tekintettel valamennyi tagállam azonnal, mindenféle bürokratikus és politikai feltételek nélkül jusson hozzá minden uniós forráshoz.
A közleményben megemlítik, hogy a Költségvetési Bizottság elfogadta a Fidesz EP-képviselőinek kezdeményezését arra vonatkozóan, hogy 2023-ban 10 millió euróval több pénzt kapjanak a fiatal gazdálkodók és a Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) költségvetését is növelnék, hiszen az ebből a forrásaiból részesülő nyugat-balkáni országoknak ugyanúgy szembe kell nézniük a növekvő energiaárak és aszály okozta gazdasági nehézségekkel, de nehezebb gazdasági helyzetben vannak, mint az uniós tagállamok. Az IPA forrásokat a képviselők 45 millió euró kötelezettségvállalással és 22,5 millió euró kifizetéssel emelnék.
A 2023-as uniós költségvetést az EP saját olvasatában 1,7 milliárd euró kötelezettségvállalással és 1,4 milliárd euró kifizetési előirányzattal emelné az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest. Az Európai Bizottság eredeti javaslata: 185,5 milliárd euró kötelezettségvállalás, 166,2 milliárd euró kifizetés. Az EP javaslatát még az októberi plenáris ülésnek is meg kell erősítenie. Ezután kezdődnek majd az egyeztető tárgyalások a Tanáccsal, amelynek eredményeként a két intézmény várhatóan novemberben fogadja majd el a 2023-as uniós költségvetést.
Az Orbán-kormány azzal számol, hogy az Európai Bizottság év végéig elfogadja a 2021–2027-es uniós fejlesztési ciklus magyar operatív programjait – közölte Navracsics Tibor, akit a Világgazdaság idézett.
A területfejlesztési miniszter a Nézőpont Intézet és a Hanns Seidel Alapítvány Hófehér gazdaság felé című elemzését bemutató konferencián arról beszélt, 2023-ban 561 milliárd, 2024-ben 748 milliárd, 2025-ben 1047 milliárd forinthoz juthatunk. Ezeket az összegeket még 374 forintos euróátváltási árfolyamon számolták – tette hozzá.
Tehát 2023-ra várjuk reálisan az első pénzek megérkezését – közölte.
Navracsics Tibor jelezte egyúttal, hogy a 2014–2020-as ciklust illetően Magyarország a források 79 százalékát már lehívta, jó eséllyel év végéig sikerül 80 százalék fölé kerülni. Emlékeztetett rá, a szintén még uniós tárgyalás alatt álló helyreállítási terv értelmében az ország 2511 milliárd forint értékű vissza nem térítendő támogatásra is jogosult, amelynek csaknem 40 százaléka a klíma-, körülbelül 25 százaléka pedig a digitalizációs célokhoz járulna hozzá. A helyreállítási tervhez kapcsolódó hitel igényléséről a kormány hivatalosan még továbbra sem döntött – közölte.