A bíróság nem engedte, hogy találkozhasson a nyíregyházi büntetés-végrehajtási intézetben lévő P. Mária az LMP parlamenti képviselőjével, Csárdi Antalal, valamint Juhász Péterrel. Az Együtt egykori elnöke több anyagot készített a vádemelés ellenére is sok homályos részlettel teli, a Fidesz vezető politikusát, Kósa Lajost is érintő ügyben, ezek tisztázására kérték, hogy beszélhessenek a csengeri örökösnővel. Az indoklás szerint azonban a fogvatartott közepes biztonsági kockázati besorolást kapott, így „a fenti személyekkel való kapcsolattartásnak biztonsági kockázata van” – ezzel kezdődött a csengeri örökösnő perének harmadik tárgyalási napja a mátészalkai városi bíróságon. Nos ritka döntést hozott a bíróság, mert ilyen indokkal nem nagyon szoktak letiltani egy találkozót egy fogvatartottal, no meg a Skype-os találkozó is bevett szokás a BVOP intézeteiben. Az pedig, hogy politikusoknak mondjon nemet egy bíróság egy elitélttel való találkozásra, nos erre sem volt nagyon példa. A mátészalkai bíróságon folyó különös perben az ügyészség szerint P. Mária (korábban Sz. Gáborné, született M. Mária) valótlanul állította, hogy ötmilliárd eurós (!) örökség vár rá. Csalást azzal követett el, hogy a vagyon megszerzéséhez szükséges költségekre hivatkozva kölcsönöket kért ismerőseitől, összesen 780 millió forint értékben. A vád szerint az asszony tudta, hogy az örökség nem létezik. Egyelőre nem világos, hogy az ügy egyetlen vádlottja, aki saját bevallása szerint 15 éve még uborkát termesztett, néhány éve még sms-t sem tudott írni, hogyan tudott megtéveszteni ügyvédeket, jegyzőket, banki vezetőket, Kósa Lajost, aki hat éven át rendszeresen találkozott vele az örökség ügyében. Nem ismert, hogy honnan érkeztek a jogi nyelven írt francia és német papírok. P. Mária szerint ha nincs örökség, akkor őt is megtévesztették „nála nagyobb tudású emberek” éveken át. Elismerte, hogy kért vagy olykor kérés nélkül fogadott el pénzbeli segítséget ismerőseitől az örökség megszerzése érdekében, de mindig abban a hiszemben tette ezt, hogy a hagyatékból azt kamatostul visszafizeti. A vádlott ezúttal is elmondta, hogy a sértettek nem maguktól jelentkeztek a rendőrségen, volt olyan kölcsönadó is, aki fenntartja, hogy nem tekinti magát sértettnek. Több kölcsönadónak adott is vissza pénzt – részben az örökség címén érkező 2-3 ezer eurós adagokból –, másrészt, vannak olyan, magukat sértettnek nevezők, akiktől P. Mária szerint nem kapott pénzt. „Mi bizonyítja, hogy én kaptam tőlük pénzt?” – kérdezte a vádlott. A vádlott csengeri milliáros örökösnő fenntartotta kérését, hogy ügyében hallgassa ki a bíróság Kósa Lajost. Debrecen egykori polgármestere, a Fidesz egyik alelnöke éveken át volt kapcsolatban az asszonnyal – akinek az ügy kirobbanása óta korábbi férje és egyik fia is öngyilkos lett. Kósa svájci bankban is járt közösen P. Máriával az örökség ügyében. A vádlott szerint Kósa Spéder Zoltánhoz is elvitte, hogy az akkor még az üzletember irányítása alatt lévő FHB Bankban számlát nyissanak. „Indítványozom, hogy Kósa Lajost hallgassák meg tanúként. Több évtizedes gyakorlattal rendelkező politikus, milyen tények és bizonyítékok győzték meg arról, hogy az én örökségem valós és létezik? Milyen információk alapján kötött közjegyző és ügyvéd előtt velem szerződéseket az örökség kapcsán? Én Kósa Lajost nem csaptam be, nem vagyok csaló” – mondta P. Mária, akit Kósa csalónak nevezett. P. Mária hiányolta a vádiratból Kósát, aki a nyomozóknak tett tanúvallomásában elismerte, hogy volt Svájcban a csengeri örökösnővel, többször találkozott vele Magyarországon is, és közjegyző előtt hitelesített papírokon tudomásul vette, hogy több millió eurós ajándékot kap szűkebb családi környezete, ha a hagyaték megérkezik. Igaz, P. Mária elismerte, hogy ezt önként kezdeményezte, és Kósa nem kért tőle pénzt. P. Mária kötött hasonló ajándékozási szerződést Kósa és egykori felesége, majd Kósa édesanyja javára is, de rajtuk kívül Kósa egyik közelebbi ismerősével, Órendi Mihállyal, a magyar korcsolyaszövetség néhány éve lemondott elnökével. (Ő annak az ügyvédnek a sógora, akihez P. Mária elment a hagyaték ügyében jogi segítséget kérni azután, hogy 2008-ban a csengeri polgármesteri hivatalon keresztül megkapta a hagyatékról szóló levelet Svájcból.) P. Mária újra elmondta: visszavonja a 2019. január 18. és április 16. között tett vallomásait, amelyekben arról beszélt, hogy Kósa Lajos nem érintett az ügyben. Azokat ugyanis korábbi ügyvédje kérésére tette, aki azt javasolta, vonja vissza a Kósát érintő részeket, és akkor eléri, hogy szabadlábon védekezhessen. „Én erre kaptam ígéretet, hogy 2019. március 7-én kiengednek. De nem engedtek ki, ezért a vallomásomat már írásban is visszamondtam. Szabályosan mondjam azt, hogy becsaptak” – mondta P. Mária, aki ennek alapján hiányolta, hogy a Kósára vonatkozó részek nincsenek a vádiratban. Egyúttal bejelentette azt is, hogy visszavonja az ajándékozási köziratokat, így azokat is, amelyek Kósa Lajos környezetének ígérnek több millió eurós ajándékot. P. Mária szerint ez azért fontos, mert ha mégis érkezne vagyon, akkor azok jelenleg érvényesíthetők lennének, de nem akarja, hogy a vagyont gyermekeitől vonják meg, „ha vele bármi történne.” Az ügyben nagy kérdés, hogyha ügyvédeknek, rutinos jogászoknak, dörzsölt politikusoknak nem tűnt fel, hogy a Csengery örökösnő örökségéről szóló papírok kamuk, azaz nem valódiak akkor egy uborkatermesztő hölgynek ez miképp lett volna gyanús ? Így az is nagy kérdés, hogy P.Nária miért is vádlott ? Mindebből pedig az a kérdés is következik, hogyha a kamu örökösnő öröksége hamis, akkor a neves jogászok, jogértők, akik segítették a nőt a nem létező vagyon megszerezésében, ők miért csak tanúk ? Vagy még azok sem ?   (cst)