Mint ismert, az uniós pénzek elosztását úgynevezett jogállamiság mechanizmushoz kötötték, a magyar és a lengyel kormány álláspontja az volt, hogy a pénzügyi szabályozásokat nem lehet a politikai kritériumokhoz kötni. Ráadásul úgy, hogy nincs konkrét leírás arra, hogy mit is takar a jogállamisági mechanizmus, és úgy, hogy a magyar és lengyel álláspont szerint az egész az uniós alapszerződésekbe ütközik. Emiatt emelt a két kormány vétót a hosszútávú uniós költségvetés és a közös uniós kölcsön ügyében is. Most úgy tűnik, kialakult a minden fél számára elfogadható helyzet. Nemrégiben a Bloomberg hírügynökségnek a magyar- és a lengyel kormányhoz is közelálló források megerősítették, hogy a két ország vezetése megállapodott Németországgal - a soros uniós elnökség vezetésével - a feltételekről és gyakorlatilag küszöbön a megállapodás. A névtelenül nyilatkozó magyar kormányzati forrás azt mondta: Előzetesen megállapodtunk, de van némi nyomás, mert az a cél, hogy a végleges keretekkel is végezzünk az EU-csúcsig. Orbán Viktor tegnap Lengyelországban járt, nagyon valószínű, hogy erről a megállapodásról, annak részleteiről tárgyalt Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel. Erre a megállapodási lehetőségre erősített rá tegnap este Orbán Viktor Facebook-posztja is: A külföldi sajtóban megjelent információk szerint ez az alku lényege: Megmarad ugyan a jogállamisági mechanizmusról szóló törvénycsomag, de a lengyel- és a magyar kormány megtámadhatja a törvényt az uniós bíróságon. Amúgy ezt alku nélkül is megtehettük volna csak jelezzük. Amíg ott nincs ítélet, addig a jogállamisági mechanizmust nem alkalmazzák. Az uniós bírósági döntés 2022 közepénél előbb nem várható, így a következő választásokig az Orbán-kormánynak nem lesz vele problémája. A lengyel RMF rádiós csatorna weboldala úgy tudja, súlyos követelései voltak a magyar miniszterelnöknek, és sikerült is átverekednie ezeket a német elnökségen. Részletes kézikönyv születik a jogállamisági mechanizmus alkalmazásáról, már a hétvégi uniós csúcson. Magyarország biztosítékot kap arról, hogy szankciót csak akkor vetnek ki, ha az EU-s költségvetés védelmével szorosan összefüggő szabálytalanságot látnak. Konkrét példák lennének a kézikönyvben arról, milyen esetekben nem lehet alkalmazni a jogállamisági mechanizmust. Külön szerepel majd benne, hogy családjogi- és migrációs kérdésekben a mechanizmus nem alkalmazható. Ha valamely országot szankcióval akarják büntetni, az adott ország kérheti, hogy a következő uniós csúcson erről politikai vitát tartsanak. A jogállamisági mechanizmus alkalmazásáról szóló kézikönyv pontos szövegéről a csütörtökön kezdődő EU-csúcson még komoly viták lehetnek. Mindenestre Orbán ezt a csatét is megnyerte és leiskolázta a böszme Nyugatot. S azt is bebizonyította egyben a magyar miniszterelnök, hogy a nagy Nyugatot is csak a pénz érdekli legfőképp, semmi más. (csákány)