Sajnos a hídba beépített saruk alulméretezés miatt folyamatosan tönkremennek, ami a így a közlekedés sokadszori leállításához és korlátozásához vezet. Az erre kölekedők így esetenként 3-4 órás dugóba is keverednek. Schanda Tamás államtitikár kiemelte: a saruk állapotát szeptembertől folyamatos helyszíni szemlékkel és újonnan kiépített monitoringrendszerrel is ellenőrzik, mióta korábban már eltörött egy. E hét szerdán egy másik saru is eltört, bár a károsodás mértéke nem indokolta a híd azonnali lezárását, de sürgős és sokaknak nehézségeket okozó intézkedések kellenek. A konzorciumvezető Strabag és a hídszerkezeti munkákkal megbízott alvállalkozója, az A-Híd nyilvánvaló módon felelőtlenül járt el, hibázott a sarutípus kiválasztásánál. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. hétfőtől előreláthatóan vasárnapig forgalomterelést kénytelen bevezetni, a bal pályahidat az M1-es autópálya felé ismételten le kell zárni. Ez az ára annak, hogy az autósok biztonságban legyenek. A terelés 2-2 forgalmi sávos ideiglenes kiépítést jelent a jobb pályahídon a halászteleki csomópont felhajtásának lezárásával. Az államtitkár kiemelte, hogy az M0-s déli szektora Magyarország legnagyobb forgalmú útszakasza, és az egyetlen, amelyen napi átlagban több mint 100 ezer jármű halad át. A rendkívüli terhelésre a szakasz már ma sem lenne alkalmas, ha a bővítéséről nem gondoskodott volna a kormány az elmúlt évtized első felében. A fejlesztések eredményeként az M0 – az M1 és M5 autópályák között mindkét irányban – három-három sávossá vált. A kapacitásbővítés után a szektor terhelése ugrásszerűen nőtt tovább, a részben több évtizede épült pályaelemek, műtárgyak felújítása halaszthatatlanná vált. A hídon tavaly májustól szeptemberig végezték el a szükséges sarucseréket, idén áprilisban pedig készre jelentették a bal pályahíd megnyitásához szükséges feladatokat is. Nem sokkal később azonban a saruk cseréje ismét szükségessé vált, az egyik el is tört. Májusban már egyszer átadták a hárosi Duna-hidat, de nem sokkal később lezárták. A megrendelő szerint a felszerkezet egyes részeit és a saruk állapotát kell alaposabban megvizsgálni. Schanda kitért arra is, hogy a Strabaggal kötött, a híd rekonstrukciós munkáiról szóló szerződésnek minden pontját be fogják tartatni. Minden hibát, felületességet, gondatlanságot számon fognak kérni, a lehető legszigorúbban járnak majd el. Emellett vizsgálják annak a lehetőségeit is, hogy az ilyen hanyagul, felelőtlenül eljáró cégeket miként lehetne egyszer és mindenkorra kizárni a közbeszerzésekből. Az eset azonban felvet más kérdéseket is, bár nem vagyunk hídépítők. Amikor a híd terveit beadták és azt elfogadták a hatóságok és miközben készült a híd és folytak a hatósági ellenőrzések ez a hiba akkor senkinek sem tűnt fel ? Az, hogy lehet ? Nem látták ? Vagy csak aláírták a helyszínen készült jegyzőkönyveket ? Így adódik az a kérdés is, hogy az engedélyezés során, az ellenőrzések során ki mulasztott, vagy senki sem mulasztott ? De akkor minek az ellenőrzés ? Minek a tervek, ha azt senki sem ellenőrzi ? Aztán van egy másik bajunk is, hogy a híd átadása során az átvevők , hogy találhattak mindent rendben, ha a saruk rosszak, mondjuk pestiesen szarok ? (csákány)