Hét év után újabb csatát nyert a Greenpeace
Pert nyert az állammal szemben az egykoron a biogazdálkodás fellegvárának számító kishantosi ökogazdaság és a Greenpeace, az állam pedig bukott 14 millió forintot és a perköltséget is. A környezetvédőket azért perelte az állami földeket kezelő NFA, mert a kishantosi fura földelvételek miatt tüntettek és kinyilvánították a véleményüket az aktivisták. Akiket egyébként komoly atrocitások értek anno.
A 2013-ban az állam által furán szervezett földosztások miatt kisemmizett kishantosi ökogazdaság kálváriája 2013-ban indult. A Greenpeace aktivistái tették is dolgukat és az elvett kishantosi bérföldeken tüntettek, tiltakoztak a galád állami eljárás miatt. Persze az új, kedvenc állami földbérlőknek ez nem tetszett. A ma véget ért peres eljárás öt éven át zajlott, ebből négy évig halasztották. A perben a magyar állam valótlan vádak alapján 14 millió forintot és ennek kamatait akarta megfizettetni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal és az őket támogató Greenpeace Magyarországgal - írja a Greenpeace Magyarország közleményében. Örömmel üdvözöljük a Fővárosi Törvényszék döntését, ebben az eleve megdöbbentő indokokkal indított perben. Hiszen, mint végül az ítélet is kimondja, a 2014. áprilisi demonstrációnk törvényes volt, melyet a gyülekezési jog szabályai szerint tartottunk meg. Célja az alapszabályunkban rögzített küldetésünknek megfelelően a természet és az emberi élet védelmének és megőrzésének előmozdítása volt - mondta Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás kampány-felelőse. A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság mai ítéletével megerősítette az első fokú bíróság ítéletét és megállapította azt, hogy az NFA úgy kötött szerződést a biztonsági céggel, hogy erre nem volt felhatalmazása a magyar állam részéről. Így a szerződésben megállapított összeget a magyar állam nem perelheti. Az új bérlők haszonbérleti szerződésével kapcsolatban pedig a felperes magyar állam semmilyen bizonyító iratot nem mutatott fel. Ezért a magyar állam elmaradt haszonbérleti díjjal kapcsolatos követelése sem jogos. A pert még 2015 őszén indította a Nemzeti Földügy Központ (NFK) jogelődje, az egykori Nemzeti Földkezelő Alap (NFA). A per első tárgyalásán, 2015. november 10-én 31 civil szervezet közel száz tagja demonstrált a két alperes iránti szolidaritásból a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt, és adott ki közös nyilatkozatot A bátorságot nem lehet beszántani címmel. A magyar állam nevében eljáró NFK kártérítésre akarta kötelezni Kishantost és a Greenpeace Magyarországot azok törvényes véleménynyilvánító demonstrációi miatt. 2014 áprilisában ugyanis a Greenpeace jogkövetően és békésen demonstrált Kishantos földjeinek elpusztítása ellen. Ekkor történt az, hogy a folyamatban lévő birtokvédelmi perek dacára az új bérlők művelésbe vétel címszó alatt beszántották Kishantos 400 hektárnyi, aratás előtt lévő bionövényét, akkori áron 100 millió forintnyi terményt. A tiltakozás dacára az NFA nemhogy megakadályozta volna az öncélú pusztítást, de privát, fegyveres őrző-védő szolgálatot bérelt fel, amely a gazdasághoz vezető közutakat is lezárta. Az NFK abszurd álláspontja az, hogy Kishantos és a Greenpeace békés tiltakozása miatt kára keletkezett, ezért többek között ennek a biztonsági szolgálatnak a díját, valamint a 14 millió forint késedelmi kamatait, és a teljes perköltséget akarta megfizettetni az ökogazdasággal és a Greenpeace-el. A még 2015-ben indított pert akkor egyetlen tárgyalás után felfüggesztették, és elhalasztották a Kishantossal kapcsolatban folyamatban lévő egyéb perek befejeztéig, melyek hazai szakaszai 2019 tavaszán zárultak le, de a véleményünk szerint jogszabályokat sértő döntések miatt Kishantos az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult - írta a Greenpeace Magyarország. (TE )
2020.10.08 23:12:19


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!