Az ügy három vádlottját – Kiss Szilárd, a Mezőgazdasági Minisztérium akkori miniszteri megbízottja mellett Sziky Gyulát, a Nyíregyházi Spartacus FC volt tulajdonosát és Gellért Imrét, az egykori Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet elnökét – 2015 elején tartoztatták le. A vádirat szerint a Kiss Szilárd érdekeltségébe tartozó Monte Tokaj borászati vállalkozás 2010-ben 500 millió forint kölcsönt vett fel a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezettől. A kölcsönt a cég nem fizette, az összeg a takarékszövetkezet 2012-es bedőlésével már 600 millió forintot tett ki. A követelés, a fedezettel együtt, az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezethez került. Kiss Szilárd ekkor felkereste Sziky Gyulát — aki tudomása szerint ismerte az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet vezetőjét –, hogy áron alul szerezze vissza a tokaji birtokot. Mivel a vádlottak mindvégig tagadták a bűnösségüket, bizonyítékul csak a lehallgatási anyagok szolgáltak, amelyek szerint Sziky többször tárgyalt Kiss Szilárd megbízásából Gellért Imrével. Megállapodtak abban, hogy a takarékszövetkezet követelését Sziky Gyula ismerősének cége vásárolja meg 335 ezer eurós vételáron. Az ügyészség szerint Sziky további 40 millió forint kenőpénzt ígért a pénzintézeti vezetőnek, ha a vételár alatt vásárolhatják vissza az ingatlanokat. 2018. június 12-én a Kecskeméti Járásbíróságon a három vádlottat felmentették, mert a bíróság úgy ítélte meg, a lehallgatási anyagokat Kiss Szilárd és Gellért Imre esetében nem lehet felhasználni, mert azok készítését Sziky Gyula ellen rendelték el, egy másik büntetőügyben. A bíróság azt is kimondta, hogy a lehallgatási anyag kizárásával csak annyit lehet bizonyítani, hogy Sziky Gyula átvett Kiss Szilárdtól 40 millió forintot. 2019. június 27-én a Kecskeméti Törvényszék Koncz Levente vezette büntetőtanácsa hatályon kívül helyezte a felmentő ítéletet és új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot. Kimondta egyúttal, hogy a bíróság által engedélyezett lehallgatás anyagát Sziky Gyulán kívül másokra vonatkozóan is fel lehet használni. A két ítélet ellentmondásossága miatt az ügy a Szegedi Ítélőtáblára került, ahol úgy döntöttek, nem szükséges az új eljárás, mivel az elsőfokú bíróság már teljes körűen bizonyított, ezért másodfokon kell meghozni a jogerős végzést. Az ügy így újra visszakerült ahhoz a tanácshoz, amely a hatályon kívüli végzést hozta. A háromtagú bírói tanács szerdán a vádlottakat jogerősen felmentette, mondván, bár a lehallgatási anyagok felhasználhatóak, azokból kétséget kizáróan nem lehet megállapítani a bűnösségüket, ezért bizonyítottság hiányában ejtette a vádat. A jogerős ítélet egyben utat nyit arra, hogy a felmentettek kártérítésre perelhetik az államot az előzetes letartóztatásban töltött hónapokért. Kissel szemben – akinek közös cége volt Oroszországban Mészáros Lőrinccel és megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon – két évvel ezelőtt már lezárták azt a nyomozást, amely azért indult, mert a moszkvai nagykövetség konzuli osztályán ezerszám intézték oroszoknak, köztük alvilági figuráknak a schengeni vízumokat. ( T.E.)