Az alig négyszáz lelkes faluban Pusztaottlakán az elmúlt évtizedben több tucat céget és civil szervezetet jegyeztek be, amelyek nevét rendszeresen megváltoztatták, és amelyek számos uniós forrásból pénzt hívtak le pályázatokon, de ennek nyomait alig lehet felfedezni a településen. Olyan elvarázsolt fura, láthatatlan beruházások történtek, mint a mesében. A kedden kezdődő per fókuszában azok az agrárcégek állnak, amelyek Simonka György érdekeltségébe tartoztak alapításukkor, a Magyar Termés Tész Kft. volt a banánhéj, amely magával rántotta a hálózatot. A vádirat részleteiből, kitűnik, hogy nem csak magyar cégeket próbáltak meg behúzni a csalásokba, hanem szlovák és szlovéniai szereplői is voltak az ügynek. Mint ismeretes Simonka György fideszes országgyűlési képviselő ellen 2019 augusztusában emelt vádat az ügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt. A képviselő egy napot sem töltött őrizetben, az előzetes pedig fel sem merült. Az ügyészség 8,5 év börtönt és 850 millió forintos vagyonelkobzást kért Simonkára. A vád szerint Simonka és 32 társa 1,4 milliárdos költségvetési kárt okozott, egy bonyolult céghálón keresztül uniós és hazai költségvetési pénzekkel éltek vissza. A vádlottak padján ül Simonka felesége és unokahúga, illetve másik két fideszes országgyűlési képviselőnek, Kerényi János dél-alföldi pártigazgatónak, valamint Varga Gábor országgyűlési képviselőnek a rokonai. Az ügy főszereplőit magánokirat-hamisítás, vesztegetés, ezekre való felbujtás is terhelheti. Simonkához egyéb gyanús ügyletek is kötődnek, amelyet azonban nem vizsgált az ügyészség. Az adóhatóság 2014-ben, a Központi Nyomozó Ügyészség 2016-tól indított vizsgálatot a két, azóta már felszámolt tész ügyeivel kapcsolatban. A hosszú évekig tartó nyomozás megállapította, Simonka György tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek (tész) által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult. A termelői szervezetek ugyanis az elismerési tervben szereplő beruházásokhoz, eszközbeszerzésekhez az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az uniós támogatáson túlmenően a tagállami költségvetésből is támogatásban részesülhettek. A vádirat lényege szerint Simonka 2009 végén határozta el, hogy pénzt szerez mások, illetve azok cégei segítségével. Módszerük az volt, hogy az uniós, illetve hazai pénzből megvalósított beruházásokat és az eszközbeszerzéseket felülárazták, vagyis a kérelmekben valótlan adatokat tüntettek fel azért, hogy jogellenesen megnövelt összegű támogatásokat vegyenek fel. Az ingatlanokat olcsón megszerezték, majd azokat minimális fejlesztéssel, fiktív értékbecsléssel szerepeltették az elismerési tervekben. A beszerzett eszközök döntően használtak voltak, amelyek csak töredékét képviselték az értük kifizetett összegnek. Simonka György a vádirat szerint meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a nekik átutalt, vagyis felülárazott vállalkozói díj mekkora részét – általában 45%-át – szolgáltassák vissza neki készpénzben. Simonka György mindezidáig tagadta az ellene felhozott vádakat, és ártatlannak tartja magát.