Pontosan nyolc éve és négy hónapja, 2010. október 4-én szakadt át az Ajka melletti vörösiszap-tározó gátja, a kiömlő 6-700 ezer köbméter erősen maró, lúgos vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófában 10 ember meghalt. Kétszázan megsérültek. Több száz ház pedig lakhatatlanná vált. Az állam  2015-ig csak 33 érintettnek fizetett 91,5 millió forintos kártérítést , ami vajmi kevés. Az ügyészség még 2012-ben különösen nagy kárt okozva elkövetett közveszélyokozás, halált előidéző gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt emelt vádat tizenöt ember - köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja - ellen. Erre az ügyre került most elsőfokon pont, a sokadszorra megismételt elsőfokú eljárásban. Az ítélet kimondja, hogy a tározót üzemeltető cég munkatársai felelősek a katasztrófáért. A per kezdete után egy évvel 2013 februárjában bejelentették, hogy elölről kezdik a tárgyalássorozatot  ugyanis változás történt a bírói tanács összetételében a Veszprémi Törvényszéken, az egyik ülnök helyett lett valaki más. Szabó Györgyi tanácselnök közölte: a már megtartott 26 tárgyalási nap 10 000 oldalnyi iratanyagát kell újratárgyalni, a lényeges eljárási cselekmények megismétlésével együtt. Az újrakezdett tárgyalást fél év múlva megint, másodszor is újrakezdték elölről , újra a háromtagú büntetőtanács összetételében történt változás miatt. Akkor az egyik ülnök a kórházi kezelése miatt kellett a tárgyalást nulláról újraindítani. 2016.januárjában született csak meg az elsőfokú ítélet. Mindenkit felmentettek a vörös - iszap perben. Az indoklás lényege az volt, hogy a katasztrófát még a kilencvenes években elkövetett tervezési hibák okozhatták, nem a Mal Zrt.-nél 2010-ben dolgozók gondatlansága. 2017 februárban váratlan fordulatként a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla hatályon kivül helyezte a bíróság a vörösiszap-perben hozott 2016 januári ítéletet, amely a Mal Zrt. összes megvádolt munkatársát felmentette az összes vádpont alól. Zólyomi Csilla bíró  azzal érvelt, hogy a 2016-os elsőfokú ítélet indoklásából egyszerűen nem lehetett megismerni, milyen logika alapján jutott el a bíró az ítéletben tényként rögzített állításokhoz, a döntési tevékenység ellenőrizhetetlen volt. A tanácselnök példaként hozta fel, hogy az elsőfokú ítéletben nem derült ki, hogy a bíró egyes vallomásokat miért fogadott el szavahihetőnek, másokat miért vetett el, de ugyanígy hiányzott szakértői vélemények értékelése, elemzése is. Nem volt megindokolva az sem, hogy a vádlottak egyébként megállapított mulasztásai miért nem hatottak közre a gátszakadásban, és arra sem tért ki az indoklás, hogy miért ne tudták volna például lassítani a folyamatot. A megismételt elsőfokú eljárás a Győri Törvényszéken zajlott le, a tizenöt vádlott közül az ügyész tavaly novemberi perbeszédében azt mondta, 13 ember felelős, és nekik börtönben a helyük. Bizonyítottság hiányában két vádlott felmentését kezdeményezték, őket korábban a katasztrófa utáni értesítési (segítségnyújtási) kötelezettség elmulasztásával vádolták.