A testület hosszas vita után kimondta, hogy a kormány megszegett egy, az emberi jogok védelméről szóló nemzetközi szerződést azzal, ahogy az elmúlt években elvette a rokkantnyugdíjasok juttatásainak nagy részét. Kérdés, hogy ezzel mit kezdenek a magyar bíróságok, a magyar állam és maguk a károsultak. Az ügy, amelyben az Alkotmánybíróságnak (AB) döntenie kellett, már megjárta a Kúriát, ott viszont felfüggesztették a per tárgyalását, és arra kérték az AB-t, hogy vizsgálja meg, nem ütközik-e nemzetközi szerződésbe a törvény, amely alapján az állam sok rokkantnyugdíjastól az addigi ellátásának több mint felét elvette. Az AB döntése szerint 2012-ben a kormány a rokkantsági ellátórendszer és a rokkantság szintjét megállapító felülvizsgálati rendszer átalakításánál nem alkotott olyan szabályokat, amelyek az ellátásra jogosultak tényleges fizikai állapotának javulását és az átalakítás előtt kapott ellátását figyelembe vették volna. Ezzel a bonyolult nyelvezettel az AB azt akarja mondani, hogy a 2012 után kialakított rendszerben olyan emberekről állapították meg, hogy sokkal jobban vannak, akik nem voltak sokkal jobban, csak egy új vizsgálattal ugyanolyan rokkant embereknek jobb százalékos értékeket adtak; erre hivatkozva pedig drasztikusan megvonták a rokkantsági ellátásukat, sokaknak nagyon komoly anyagi gondokat okozva ezzel. A törvény így ellentétes az emberi jogok európai egyezményével is. A döntés értelmében az AB előírja a bíróságoknak, hogy a rokkantsági ellátásuk visszavágása miatt pereket indítók ügyében ne azokat a százalékos minősítéseket vegyék figyelembe, amiket a 2012-es új rendszerben kaptak az emberek, hanem azt, hogy ténylegesen javult-e az emberek egészségügyi állapotuk. Az Országgyűlést pedig kötelezi, hogy 2019. március 31-ig úgy módosítsa a törvényt, hogy az ne sértse a strasbourgi emberi jogi egyezményt. A második Orbán-kormány ekkoriban, 2010–11-ben vívta első nagy harcát az államadósság ellen – pontosabban az IMF és az Európai Bizottság ellen, amelyek az államadósságra hivatkozva beleavatkozhattak volna a Fidesz kormányzásába. Éppen ezért a Matolcsy-féle unortodox gazdaságpolitika elsődleges célja az volt, hogy régi vágású megszorítások nélkül, de valahogy segítse az államot az adósság lefaragásában. Ennek volt része a válságadók bevezetése és egy idő után a magánnyugdíjvagyonok einstandja is. És az is, hogy megpróbálták a munkaerőpiacra visszaterelni a rokkantakat, leginkább úgy, hogy megvonták tőlük az addigi ellátások nagy részét. A rokkantaknak egy felülvizsgálaton kellett átesnie. Hogy hogyan néz ki ez a felülvizsgálat, azt rendeletben szabályozta a kormány 2012-ben. A felülvizsgálaton megnézték, hogy tényleg jár-e a pénz az adott embernek, ha pedig úgy állapították meg, hogy „állapotjavulás” történt, akkor csak kevesebb pénzt kapott az illető.  Mennyivel kevesebbet? Nagyon sokkal. A Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége szerint volt olyan , akinek a 122 ezer forintból 30 ezer lett.