A magyar kriminalisztika egyik legmegrázóbb, a közvéleményt sokkoló bűncselekményének tárgyalása zajlik a Szegedi Ítélőtáblán. A vádlottak a hitleri koncentrációs táborok módszereit alkalmazták. Ilyen évekig tartó kegyetlen kínzásokkal és embertelenséggel még nem találkoztam – mondta Lőrinczy György ügyész a battonyai horror-ügyként elhíresült bűncselekmény másod fokú tárgyalásán. A Békés megyei rendőrök – ahogy írtuk – 2011. október 6-án egy battonyai ház udvarát ásták fel, ahol megtalálták a 25 éves B. Réka egy éve elásott földi maradványait. A rendőrök még aznap őrizetbe vették az akkor 35 éves szegedi M. Zoltánt, akit azonnal meggyanúsítottak a különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel. Nem sokkal később a Kübekházáról elszármazott K. Adriennt és annak élettársát, Sz. Zoltánt is elfogták. Az ő battonyai házukban élt a szintén Kübekházáról elszármazott Réka, akit éveken át kínoztak: testén és arcán cigicsikkeket nyomtak el, fogait és körmeit fogóval kitépték, a lábujjait fogóval eltörték. Gerendára kötéllel húzták fel úgy, hogy a lába nem érte a földet és a fulladás határáig tartották így. Izomstimulálóval a vizes testét megrázatták. A lány kínzásainak egy részét látta K. Adrienn akkor 13 éves lánya is. Ő nem bírta tovább a terhet, s kérte anyját és élettársát: tegyenek bejelentést a rendőrségen. Ők ezt megtették, de gyilkosként egyedül M. Zoltánt nevezték meg, de hamar kiderült, hogy a lány életének kioltásában a nő és Sz. Zoltán is részt vett. Az ügyész szerint mindhárom vádlott tevékenysége vezetett a nő halálához. Első fokon életfogytiglant kaptak, M. Zoltán leghamarabb 40, Sz. Zoltánné K. Adrienn 35, Sz. Zoltán pedig 32 év után helyezhető feltételesen szabadlábra. M. Zoltán esetében Lőrinczy tényleges életfogytigalnt kért, ami kiszabásának az ügyész szerint nincs jogszabályi akadálya. M. Zoltán a kínzásban kiemelkedő brutalitással vett részt, személyisége fokozottan veszélyes a társadalomra. M. Zoltán ügyvédje szerint védencét nem vezette egyenes ölési szándék, utalt az izsáki rendőrök előző heti perére, akik vallatáskor vertek halálra egy férfit és náluk sem állapították meg az egyenes ölési szándékot. Sz. Zoltánról azt mondta védője: bár verte a sértetett, de halála előtt 5 nappal elvitték a rendőrök Nagyfára, akkor a nő még jó erőben volt, amit tanúk bizonyítottak: csak súlyos testi sértés okozása állapítható meg. K. Adrienn védője azt mondta: a nő csak könnyű testi sértést okozott a sértettnek, többször próbálta kimenekíteni a házból, és betegsége – súlyos gyógyszerfüggőség és egy komoly műtét, ami miatt K. Adrienn csak mankóval képes menni – megakadályozta abban, hogy komoly sérülést okozzon a sértettnek. Az utolsó szó jogán M. Zoltán azt mondta: a horrorisztikus bántalmazások csak a súlyosan gyógyszerfüggő nő képzeletének szüleményei. Sz. Zoltán azzal érvelt, hogy Réka halálakor Nagyfán raboskodott, M. Zoltán bántalmazta brutálisan a nőt életének utolsó öt napjában. K. Adrienn kijelentette: ők és a tanúk is hazudnak, de most elmondja az igazságot. Szerette Rékát, egyedül vele tudott beszélgetni, nem állt szándékában a megölése. Nem volt körömkitépés, sem bőrön való csikkelnyomás. Az utolsó 5 napban M. Zoltán verte meg Rékát egy fadarabbal, majd áramot vezetett a testébe, ami után tolókocsiba kényszerült. Innentől kezdve – ahogy fogalmazott – már vége volt. Ítéletet az ügyben június 29-én hoznak.